Shantel & Bucovina Club Orkestar

  • 2016. december 12.

Snoblesse

A Planet Paprika diszkópartizánokkal haverkodó lakója az A38-on.
false

Hogy mire jók a bukovinai ősök? Például arra, miként Stefan Hantel esete is jól példázza, hogy rávezessék a technóban megfáradt dj-t, mi az élet sava-borsa. És innentől Shantel hagyta a technót másra, s beletemetkezett a balkáni muzsikába, annak is a rezesbandával megtámogatott, de elektronikát sem nélkülöző, klubkompatibilis szárnyába. A frankfurti technoszcéna elvesztett ugyan egy jó iparost, de a nemzetközi klubélet nyert egy balkáni zenével sok mindenre képes dj-t, aki előszeretettel mutatkozik valódi zenészek társaságában is, amint a Bucovina Club Orkestarral elkövetett koncertjei is bizonyítják.játszanak.

 

Amikor Shantel legutóbb nálunk járt, jól el is beszélgettünk vele (a teljes interjú itt olvasható):

Magyar Narancs: A politika tehát nem befolyásolja a munkáját?

Shantal: Dehogynem, mondok is egy magyar példát. Sokat járok Magyarországra, mert lelkes rajongóim vannak, akiket imádok. Mikor néhány évvel ezelőtt ott jártam, azt vettem észre, hogy eltűntek azok az újságírók, akiket ismertem. Korábban mindig jöttek, de akkor hirtelen lecserélődtek. Utánakérdeztem, és kiderült, hogy többeket kirúgtak politikai okok miatt. Ez nem tetszik. Az meg főleg nem, ahogy Orbán a menekültválságot kezeli. Nem akarok újra vasfüggönyt, nem akarok zárt határokat, nem akarok új nacionalizmust. Ez hisztéria, nem logika.

Figyelmébe ajánljuk

BKV: csak semmi pánik, lesz fizetés!

A cég megbízott vezérigazgatója belső körlevélben igyekszik nyugtatni a cég dolgozóit, hogy mindenki megkapja a fizetését júniusban. A szakszervezetek megkezdték az egyeztetéseket arról, milyen eszközökkel éljenek, ha ellehetetlenül a BKV és többi fővárosi szolgáltató cég működése.

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.