A revizor

  • 2016. december 12.

Snoblesse

Vak komondor a Vígben.
false

 

Fotó: Sióréti Gábor

„Kaptam olyan levelet, hogy visszaéltem az eredeti szöveggel! Általában szabadon nyúlok az anyagokhoz, de ezt csak komoly előkészítés után teszem. Keveset vettünk el, inkább beletettünk, a szerkezetet megtartottuk. Azt akartuk, hogy a néző ne egy régies irodalmi szöveget kapjon, mert ha már erről a témáról beszélünk, akkor azt tegyük azon a nyelven, ahogy amúgy hallunk róla. Elevenné akartam tenni az anyagot, magyarossá. A beleszőtt, említett esetek azok a történetek, amikről ma beszélnek az emberek, és mivel ennyire a levegőben vannak, nem lehetett elmenni mellettük. Direkt stílusban gondolkodtunk az elejétől, annyira nyíltak ezek az ügyek, hogy szerintem ma nem érvényes megközelítés ezekre rájátszani egy utalós színházi nyelven. A hülyeség mondódjon ki – ez volt a cél. Hogy egyesek ezen megsértődtek, benne volt a pakliban.”

Bodó Viktor mesélt a Narancsnak A revizor általa rendezett, vígszínházi előadásáról, mely meglehetős indulatokat váltott ki – elsősorban a Vígtól jobbra fekvő tájakon. Bodó teljes mondanivalója itt olvasható, a sok mindennel megvádolt produkció pedig ma este ismét megtekinthető a körúti kőszínházban.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.