UH Fest – finálé

  • 2015. október 2.

Snoblesse

Erős zárás: Dean Blunt, Burning Star Core, Valerio Tricoli, Pierce Warnecke & Matthew Biederman.
false

Dean Blunt, akinek idei remek lemezéről itt írtunk, az elmúlt években keletkezett munkáiban határozott popzenei érzékenységet mutatott, mindezt rendkívül izgalmas elektronikus-akusztikus zenei köntösbe csomagolva. Inga Copelanddel közös Hype Williams duója a 2010-es évek elejének kultikus produkciója, mely a kortárs elektronikus tánczene és a bizarr popzenei hangminták hibridjét kínálta. Élő fellépéseik felejthetetlenek és lehengerlőek voltak, mint ahogy Dean Blunt szóló színpadi produkciói is azok. Dean Blunt manapság közelebb került a szinte klasszikus dalformához, de zenei megoldásai továbbra is kiszámíthatatlanok: élőben egy szaxofonost és egy gitárost hoz magával.

A trafós estét Pierce Warnecke és Matthew Biederman duója nyitja majd: audiovizuális műsoruk zajokkal, formákkal és színekkel operál, alkotóelemeikre szedve ezeket, egyenrangú és organikus kapcsolatot hozva létre a hangzó és a látott világ között.

Ahogy az este vendége lesz az olasz Valerio Tricoli is: tavalyi lemeze (Miseri Lares) a field recording, a finom ambient elektronika és a zaj határán mozgó felejthetetlen hangképeivel és kompozícióival a palermói zenész eddigi csúcsteljesítménye.

Burning Star Core nevű, másfél évtizede aktív projektjével játszik még az estén a  New Yorkban élő és alkotó kísérleti zajzenész C. Spencer Yeh, akinek Burning Star Core nevű projektje zajos és absztrakt elektronikával, afféle kifordított és indirekt technóval szórakoztatja a publikumot.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.