Prekoncepciók nélkül - Vajda Gergely karmester, zeneszerző

  • rés a présen
  • 2015.10.02 14:18

Snoblesse

Új Magyar Zenei Fórum - döntője a Budapest Music Centerben.

rés a présen: A koncertjeiden gyakran vezényelsz kortárs zenét, itthon és az Egyesült Államokban egya­ránt. Milyenek a személyes tapasztalataid: érződik a koncertlátogatók körében legyőzendő ellenállás a kortárs zenével szemben?

Vajda Gergely: Legyőzendő ellenállás voltaképpen már akkor is van, amikor az ember, mondjuk, műsorra tűzne egy ritkábban játszott Haydn-szimfóniát. Azonban nem elsősorban a közönség, hanem sokkalta inkább a koncertrendezők és a zenekari menedzsment részéről tapasztalható meg ez az ellenállás. A klasszikus zenei biznisz furcsa keveréke a magasművészetnek és a jegyeladási statisztikáknak. Számomra az az ideális közönség, amelyik kész bármiféle prekoncepció nélkül, sokszor csupán az előadók személyében megbízva, felfedezésre nyitottan beülni egy-egy hangversenyre. Tudomásul kell venni ugyanakkor, hogy a klasszikus zene közönsége mindenütt nagyon vegyes, és ez így is van jól.

rap: Ahogyan 2013-ban, úgy idén is zsűritag vagy az Új Magyar Zenei Fórum zeneszerzőversenyén, amelynek döntője október 6–7-én lesz a Budapest Music Centerben. Milyen benyomásokat szereztél e két versenysorozat során?

false

VG: Az Új Magyar Zenei Fórum már két évvel ezelőtt elérte kitűzött célját, amennyiben nagyszámú új mű megszületését segítette elő, valamint a döntőkön négy nagyzenekari és négy kamarazenekari kompozíció a nagyközönség előtt, élőben is megszólalhatott. Én magam azután tavaly újra műsorra tűztem Tornyai Péter második díjat elnyert művét, a Monochrome-ot a Rádiózenekarral. A nagyzenekari kategóriát megnyerő Alessio Eliától új darabot rendelt az együttes, Bella Mátétól pedig, Eötvös Péter különdíjaként, egy német zenekar, a Müncheni Kamarazenekar számára rendeltek új művet. (Bella Fagottversenyének ősbemutatója az együttes október 18-ai fesztiválkoncertjén lesz a Zeneakadémián – a szerk.) Ez a műfaj ettől működik: az előadók és a zeneszerzők közötti élő kapcsolattól.

rap: A 2013-as verseny Ligeti György születésének 90. évfordulója előtt tisztelgett, az idei zeneszerzőverseny pedig Bartók Béla halálának 70. évfordulóján, a bartóki inspiráció jegyében lett meghirdetve. Mennyire markáns vagy közvetlen ma Bartók hatása a kortárs zeneszerzésre?

VG: Nagyon kedvemre való, ahogy Bartók zsenialitása és zenéje immár nem bénítólag hat a mai zeneszerzőkre. (Erre azért, lássuk be, ráment egy-két generáció!) Bartók zenéje nemcsak a zsenialitása miatt hat ma is, hanem mert érvényes esztétikai megoldást jelent a „Kelet vagy Nyugat” speciálisan magyar problémájára, mégpedig úgy, hogy a „vagy”-ot „és”-sel cseréli fel. Az idei versenyre benevezett darabokban nagyon sokféle formában jelentek meg a Bartók Béla személyére, életművére való hivatkozások. A végül a döntőbe beválogatott művek is képviselik ezt a sokféleséget, az egészen konkrét idézettől az egészen elvont kapcsolódásig. Bartók Béla és a magyar kortárs zeneszerzők, köszönik szépen, nagyon jól megvannak egymással.

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.