Prekoncepciók nélkül - Vajda Gergely karmester, zeneszerző

  • rés a présen
  • 2015. október 2.

Snoblesse

Új Magyar Zenei Fórum - döntője a Budapest Music Centerben.

rés a présen: A koncertjeiden gyakran vezényelsz kortárs zenét, itthon és az Egyesült Államokban egya­ránt. Milyenek a személyes tapasztalataid: érződik a koncertlátogatók körében legyőzendő ellenállás a kortárs zenével szemben?

Vajda Gergely: Legyőzendő ellenállás voltaképpen már akkor is van, amikor az ember, mondjuk, műsorra tűzne egy ritkábban játszott Haydn-szimfóniát. Azonban nem elsősorban a közönség, hanem sokkalta inkább a koncertrendezők és a zenekari menedzsment részéről tapasztalható meg ez az ellenállás. A klasszikus zenei biznisz furcsa keveréke a magasművészetnek és a jegyeladási statisztikáknak. Számomra az az ideális közönség, amelyik kész bármiféle prekoncepció nélkül, sokszor csupán az előadók személyében megbízva, felfedezésre nyitottan beülni egy-egy hangversenyre. Tudomásul kell venni ugyanakkor, hogy a klasszikus zene közönsége mindenütt nagyon vegyes, és ez így is van jól.

rap: Ahogyan 2013-ban, úgy idén is zsűritag vagy az Új Magyar Zenei Fórum zeneszerzőversenyén, amelynek döntője október 6–7-én lesz a Budapest Music Centerben. Milyen benyomásokat szereztél e két versenysorozat során?

false

VG: Az Új Magyar Zenei Fórum már két évvel ezelőtt elérte kitűzött célját, amennyiben nagyszámú új mű megszületését segítette elő, valamint a döntőkön négy nagyzenekari és négy kamarazenekari kompozíció a nagyközönség előtt, élőben is megszólalhatott. Én magam azután tavaly újra műsorra tűztem Tornyai Péter második díjat elnyert művét, a Monochrome-ot a Rádiózenekarral. A nagyzenekari kategóriát megnyerő Alessio Eliától új darabot rendelt az együttes, Bella Mátétól pedig, Eötvös Péter különdíjaként, egy német zenekar, a Müncheni Kamarazenekar számára rendeltek új művet. (Bella Fagottversenyének ősbemutatója az együttes október 18-ai fesztiválkoncertjén lesz a Zeneakadémián – a szerk.) Ez a műfaj ettől működik: az előadók és a zeneszerzők közötti élő kapcsolattól.

rap: A 2013-as verseny Ligeti György születésének 90. évfordulója előtt tisztelgett, az idei zeneszerzőverseny pedig Bartók Béla halálának 70. évfordulóján, a bartóki inspiráció jegyében lett meghirdetve. Mennyire markáns vagy közvetlen ma Bartók hatása a kortárs zeneszerzésre?

VG: Nagyon kedvemre való, ahogy Bartók zsenialitása és zenéje immár nem bénítólag hat a mai zeneszerzőkre. (Erre azért, lássuk be, ráment egy-két generáció!) Bartók zenéje nemcsak a zsenialitása miatt hat ma is, hanem mert érvényes esztétikai megoldást jelent a „Kelet vagy Nyugat” speciálisan magyar problémájára, mégpedig úgy, hogy a „vagy”-ot „és”-sel cseréli fel. Az idei versenyre benevezett darabokban nagyon sokféle formában jelentek meg a Bartók Béla személyére, életművére való hivatkozások. A végül a döntőbe beválogatott művek is képviselik ezt a sokféleséget, az egészen konkrét idézettől az egészen elvont kapcsolódásig. Bartók Béla és a magyar kortárs zeneszerzők, köszönik szépen, nagyon jól megvannak egymással.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.