| ||
A zsidó származásáról mit sem sejtő lengyel apácanövendék története tavaly tarolt a díjátadókon. A hatvanas években játszódó mű rendezőjével a lengyelek háborús bűneiről és a múltfeldolgozásra való hajlandóságukról is beszélgettünk:
Magyar Narancs: Hogyan érintette a hazai közönséget, hogy a filmje arra is kitér, mit tettek a lengyelek saját zsidó honfitársaikkal a holokauszt idején?
Paweł Pawlikowski: Nem okozott különösebb felhördülést. Számos könyv, újságcikk, tanulmány foglalkozott a lengyelek második világháborús bűneivel. Ez egy máig tartó, jó tizenöt éve folyó vita, vagy mondhatnám háborúskodásnak is, melyet azóta vívnak a felek, hogy Jan Tomasz Gross híres könyve, a Szomszédok (1941-ben egy lengyel falu zsidó lakosságát a falu lengyel lakosai kiirtották – a szerk.) megjelent. Ugyanakkor én nem egy vitaindító vagy vita-újraindító filmet akartam csinálni, a vita anélkül is zajlik, hogy én filmet készítenék. Nem üzenetfilmet csináltam. Ennek ellenére persze voltak, akik kikeltek ellene: a nemzeti érzelmektől kicsattanó jobboldaliak soraiból megkaptam, hogy lengyelellenes a film, s akadtak zsidó értelmiségiek, akik pedig antiszemitának bélyegezték.
A teljes interjú itt olvasható, az Ida pedig a Mozinet Filmnapokon, a Művészben látható.
