Demeter Szilárd szerint be volt árazva, hogy lesznek, akik visszautasítják a Térey-ösztöndíjat

  • narancs.hu
  • 2020. február 1.

Sorköz

„De azt azért elmondanám, hogy az én jelöltjeimnek jelentős része nem került be az ösztöndíjasok közé.”

A Térey-ösztöndíjról és az Országos Széchenyi Könyvtár költözéséről beszélt Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Népszavának adott interjújában. (Demeter Szilárd a kérdésekre írásban válaszolt.)

Szerinte a Térey-ösztöndíjra az egész író- és könyvszakma jelölt személyeket, és közülük javasolhatott a PIM vezetője. Hogy ki kit jelölt, azt Demeter Szilárd nem árulta el. „De azt azért elmondanám, hogy az én jelöltjeimnek jelentős része nem került be az ösztöndíjasok közé” – hangsúlyozta.

Arra a kérdésre, hogy szerencsésnek tartja-e, hogy Orbán János Dénes, a 2018-ban több mint 11,2 milliárd forinttal gazdálkodó Kárpát-medencei Tehetséggondozó Előretolt Helyőrség Íróakadémia vezetője is kap ösztöndíjat, Demeter Szilárd úgy felelt, hogy Orbán János Dénest a 19 tagú szakmai kuratórium szavazta meg, mint ahogy mindenki mást is.

„A kuratórium döntését nem minősíteném, mert azzal a szakmát írnám felül, ami jelen esetben nem lenne túl értelmes dolog” – mondta Demeter.

Szó esik az interjúban az ösztöndíj visszautasításáról is, szerinte ezek be voltak árazva.

"45-ből öten adták vissza különböző okokra hivatkozva, meglepetésemre csak ketten jelölték meg szerény személyemet okként." A PIM főigazgatója hozzátette, mindenkinek szíve joga elfogadni, vagy nem elfogadni egy állami alkotói ösztöndíjat. Amihez viszont szerinte nincs joga senkinek, hogy megbélyegezze, nyomás alá helyezze, verbálisan meglincselje azt, aki elfogad egy ilyet.
Az Országos Széchenyi Könyvtár költözéséről azt mondta, amióta a nemzeti könyvtár a Várba költözött, vagyis a múlt század nyolcvanas évek második felétől – elmondása szerint – minden főigazgató azt jelezte a mindenkori kormányzatnak, hogy az az épület nem megfelelő a nemzeti könyvtár céljaira. Szerinte Magyarország az utóbbi tíz évben annyit erősödött, hogy most lehetne egy zöldmezős beruházásként új és korszerű épületet felhúzni, olyat, amit direkt a nemzeti könyvtárnak terveznek.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.