Elhunyt Bart István

  • narancs.hu
  • 2019. június 28.

Sorköz

Az író, műfordító 75 éves volt.

Több hónapos kórházi ápolás után 75 éves korában elhunyt Bart István író, műfordító, könyvkiadó - közölte a hírt a MASZRE.

Bart István 1944. július 1-jén született Budapesten. Ugyanitt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett magyar–angol szakos tanári diplomát 1968-ban, majd 1973-tól kezdve folyamatosan a magyar könyves világ része volt: először az Európa Könyvkiadó legendás időszakában szerkesztőként, ezután 20 éven át a Corvina Könyvkiadó igazgatóként, majd az ezredforduló utáni évtizedben a CEU könyvkiadóját vezette.

false

"Mindezek mellett szerkesztette a Valóság című folyóiratot, és közel egy évtizeden keresztül a Magyar Pen Club főtitkáraként is tevékenykedett. A rendszerváltástól 2008-ig a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének első embere, máig a szervezet örökös, tiszteletbeli elnöke. Az ő kezdeményezésére jött létre a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete (MASZRE), amely az elnöksége alatt több mint kétmilliárd forinttal támogatta a magyar szerzőket és könyvkiadókat" - emlékeznek meg róla.

Bart István saját művei mellett (Elemér utca három, A boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös) főként lenyűgöző műfordítói életműve miatt ismert: ő fordította Philip Roth, Jonathan Franzen vagy F. Scott Fitzgerald műveit. De neki köszönhetően olvashatjuk magyarul Jack London, Bernard Malamud, Norman Mailer, Arthur Koestler, Bret Easton Ellis, Cormac McCarthy könyveit is. Feleségével közös műfordításelméleti kötetei is jelentősek,és  új műfajt teremtett az angol-magyar, valamint az amerikai-magyar kulturális szótárak megírásával.

Az idei Könyvhétre jelenik meg nagysikerű regényének bővített kiadása, az Elemér utca három

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.