Megbélyegezte az állam, és már hiába állt ki mellette mindenki
Kitelepített csehszlovákiai magyarok, magyarországi németek: így alkalmazta a kollektív bűnösség elvét a „jog” Közép-Európában 1946-ban.
Sorköz
Krasznahorkain túl – íme néhány tipp karácsonyi könyvajándékra
Bár a friss Nobel-díjas Krasznahorkai László könyvei valószínűleg karácsonykor is tarolni fognak, azért adunk néhány tippet azoknak, akik már nem találnak a köteteiből a polcokon: íme néhány ötlet irodalom- és zenerajongóknak, a történelem iránt érdeklődőknek és azoknak, akik a mai világunkat akarják megérteni.
Jane Austen arról írt, amit saját környezetében látott, de gondolatai 200 évvel később is érvényesek
Nyolc évig élt és alkotott Jane Austen a hampshire-i házban, amely ma múzeumként szolgál. Az egész környék a regényei hangulatát idézi, amelyek nem grandiózus történelmi eseményekről szólnak, hanem arról, mi zajlott az író szűk környezetében.
„Extra feszkóra semmi szükség!” – Amikor Robert De Niro hunyorgott a Narancs címlapján
Tizenöt éve készítettünk interjút a dühöngő bikával, aki magyar fordításban épp úgy beszél, mint a szinkronhangjai. Idézzük fel Kriston László beszélgetését, amiből kiderül, gyerekkorukban látásból ismerték egymást Martin Scorsese-vel.
„A követőtábort egyelőre Magyar Péter személye tartja össze”
A Magyar Péter-jelenség címmel írt könyvet a Tisza Párt eddig példa nélküli felfutásának társadalmi hátteréről Kövesdi Veronika média- és Metz Rudolf vezetéskutató, közgazdász. Bár a fő megmérettetésen még nem esett át a párt, a messiásvárás, a szavazatokra váltott lájkok és az emelkedő tétek kapcsán így is volt miről beszélgetnünk a szerzőkkel.
A regény műfajának mogorva mestere nem nyerte el az irodalmárok bizalmát
Húsz éve hunyt el, egy híján száz éve született John Fowles, A francia hadnagy szeretője írója. Idézzük fel Kádár Judit nekrológját az Ásatás sorozatban!
Olvasni jó, ajándékozni jó – Játsszon idén is a Magyar Naranccsal értékes karácsonyi könyvcsomagokért!
Az ünnepekhez közeledve ismét könyves játékot hirdetünk. Töltse ki kvízünket december 1–8. között, és nyerje meg a 3x5 könyvből álló ajándékcsomag egyikét!
„A harmincas-negyvenesek gyakran megkérdezik maguktól, hogy miért élünk még mindig itt”
Soltész Béla Osztatlan közös című második novelláskötetének szereplői átlagos emberek, akik a 2020-as évek rossz közhangulata ellenére, a polikrízis közepette próbálnak boldogulni. Generációs tapasztalatokról és az élet minden területére beférkőző politikáról is beszélgettünk a szerzővel, aki társadalomtudósként a migráció hatásait kutatja, dél-amerikai kalandjairól pedig útleírásaiban számolt be.
Két felolvasóesemény is köszönti Gyulán Krasznahorkai Lászlót
Az irodalmi Nobel-díj átadása előtt két nappal civilek, a stockholmi ünnepség másnapján az önkormányzat köszönti felolvasással a békési város szülöttét.
A lebegő város, amit vérrel, verejtékkel és ésszel tettek naggyá: Velence
A politikusként és ügyvédként ismert Bárándy Gergely történészként több könyvet is írt legkedvesebb témaköréről, a középkori világ egyik központjáról, Velencéről. Legújabb kötete a városállam és Dalmácia kapcsolatáról szól.
Megjelenik Tóni, felszív egy utcát és azt mondja, az ország kell neki
Tóni egy kokainos buliban lép színre, a Főnök dakota közmondásokkal fárasztja beosztottjait, és még a kegyelmi ügyre is van magyarázat a legújabb (aktuál)politikai thrillerben. Nem sokkal jobb, mint az Elk*rtuk, de legalább nincs benne egy fillér közpénz sem. Kritika Kovács Petra Zászló, kóla, szív című könyvéről.
Bőhm Kornél: A propaganda fejlődik, de minden rosszat nem lehet ráfogni
Bőhm Kornél kommunikációs szakember könyvének címe egyszerűen Propaganda. A szerző kommunikációelméleti és történelmi szempontból vizsgálja a jelenséget, amely életünk minden területét átszövi – és arról is igyekszik útmutatást adni, miként tudunk időnként mégis kilépni belőle.
Akkor tudunk életben maradni, ha ezen a bolygón tervezzük a jövőnket – egy régi interjú Kim Stanley Robinsonnal
A népszerű sci-fi szerzővel akkor új, Aurora című regényéről, űrexpedíciókról, mesterséges intelligenciáról és irodalomról beszélgetett Greff András.
Vers Oroszország örök háborújáról: a költők tényleg jósok?
Baka Istvánra egy harmincéves tévéfelvétellel emlékeztek hétfőn Szegeden. A költő felolvasta benne egy műfordítását, amely a nézők előtt kapott új jelentésréteget.