Tizenhat órán át sem tudtak megállapodni az európai tagállamok vezetői abban, hogy Ukrajnának adják azokat a pénzeszközöket és vagyonelemeket, amiket „befagyasztottak”, vagyis immobilizáltak az Európai Unió területén.
Abban viszont megegyeztek, hogy közösen 90 milliárd eurós hitelt adnak Ukrajnának.
A németek Friedrich Merz kancellár vezetésével az immobilizált vagyon – mintegy 210 milliárd euró – felhasználása mellett kardoskodtak, ahogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, végül Bart De Wever belga miniszterelnök tudta rákényszeríteni az akaratát a többiekre. Az orosz vagyonelemek legnagyobb részét – 185 milliárdot – a brüsszeli székhelyű Euroclear kezeli, De Wever pedig azzal érvelt, hogy azok megvonása megingatná a befektetői bizalmat. Hasonló álláspontot képviselt a magyar kormány is, Orbán Viktor még Putyin véleményét is kikérte a dologról, és azt mondta: „konfiskálásnak, elkobzásnak” fog minősülni a pénz elvétele.
„Ukrajna támogatása garantált, és ez a lényeg” – mondta Mette Frederiksen dán miniszterelnök. Bart De Wever pedig arról beszélt, hogy „a racionalitás győzött az érzelmek fölött”, hiszen az Oroszországgal szomszédos államok „meg akarták büntetni” Putyint, ami érthető, de nem a helyes lépés. A belga kormányfő taktikája egyébként átlátszó volt, de működött: miután az uniós diplomaták napokat töltöttek egy olyan javaslat kidolgozásával, ami boldoggá tenné, ő azt kérte, hogy a terv támogatásáért cserébe az uniós országok vállaljanak korlátlan pénzügyi kötelezettségeket Belgium védelmére. Még arra az esetre is, ha a Kreml – jogi úton – mégis visszaszerezné a pénzt. Ez az obstrukciós stratégia a saját szavazói körében népszerű volt, de az uniós vezetők között visszatetszést keltett.
A 90 milliárd eurós hitelt a közös uniós költségvetés garantálja. Ukrajna számára ez létfontosságú lesz, hiszen a következő év második negyedében kifogyhat a pénzből – ez elsőként a fejlett dróngyártást érintené. „Vérrel fizet Európa, ha nem támogatja Ukrajnát” – visszhangozta az ukrán elnök a tegnapi sajtótájékoztatón Donald Tusk lengyel miniszterelnök szavait még a megállapodás előtt. Ma reggel Ukrajna megköszönte az európaiak segítségét. „A tökéletes a jó ellensége” – utalt Szerhij Kiszlicja külügyminiszter-helyettes arra, hogy a megoldás nem az, amire sokan számítottak.
Ukrajna majd az orosz háborús jóvátételből fizetheti vissza a kölcsönt, és ha Oroszország nem hajlandó jóvátételre, végül az EU területén befagyasztott orosz vagyonból kárpótolhatja magát.
Orbán Viktor viszont számított arra, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról nem lesz megegyezés. Szerda reggel minden értesülésre és Von der Leyen szavaira rácáfolva azt mondta a sajtónak, hogy nem lesz napirenden a kérdés. Csütörtök reggel pedig azzal köszönt be, hogy „a befagyasztott orosz vagyon ügye halott”.
Orbán csütörtök reggel „elvbarátaival”, Andrej Babiš cseh és Robert Fico szlovák miniszterelnökkel tárgyalt, erről fotót is közöltek.
„Ez így, a három együtt, az már egy nehézsúly” – mondta a fideszes kormányfő. Ezután harcolták ki azt, hogy Csehországnak, Magyarországnak és Szlovákiának nem kell pénzügyi kötelezettséget vállalnia. Orbán később a kormánysajtónak azt mondta: „Mi azt mondtuk, hogy nem akarunk közösen hitelt fölvenni és ezt a pénzt elküldeni, odaadni kölcsön formájában Ukrajnának, amiről mindannyian tudjuk előre, hogy ezt a kölcsönt az ukránok a büdös életben nem fogják tudni visszafizetni.” Ám arról nem ejtett szót, hogy az orosz vagyonelemek végső esetben felhasználhatók a hitel fedezésére.
(Címlapképünkön: Mette Frederiksen, az Európai Unió Tanácsának féléves elnökségét betöltő Dánia miniszterelnöke, António Costa, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az uniós tagállamok csúcstalálkozója után Brüsszelben 2025. december 19-én. Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
