„Kiégett emberek egy kiégett bolygón”

Greta Thunberg, Svante Thunberg, Beata és Malena Ernman: Ég a házunk

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2020. február 15.

Sorköz

Svédországban tavaly jelent meg a Thunberg–Ernman család életrajza, még azelőtt, hogy Greta Thunberg klímaaktivistaként világhíressé vált volna.

Már akkor is figyelemre méltóak voltak ők négyen, és nem csupán azért, mert Malena Ernman, az anyuka világhírű operaénekes, férje, Svante Thunberg pedig ismert színész Svédországban.

Hanem azért is, mert amikor Greta megszületett, Svante főállású apa lett, és a család együtt járta a világot Malenával előadásról előadásra – Beata születése után már négyesben, összesen 12 éven át. A tökéletesnek tetsző élet azonban egy pillanat alatt omlott össze, mikor Greta ötödikes korában elkezdett sírni, egyre többször kellett az iskolából hazavinni,

pánikrohamai lettek

és az evést is kezdte abbahagyni. Hirtelen ő került a család életének középpontjába. Malena Ernman kendőzetlenül ír azokról a küzdelmekről, amiket mindennap meg kellett vívniuk lányukért (reggeli: egyharmad banán 53 perc alatt, ebéd: 5 darab gnocchi 121 perc alatt), miközben orvosról orvosra jártak.

false

 

Greta az iskolából is kimaradt, és hosszú ideig senki sem tudta megmondani, mi baja lehet. Mire eljutottak a diagnózisig (Asperger-szindróma, obszesszív-kompulzív zavar, depresszió, szelektív mutizmus) a kislány már tíz kilót fogyott, lépcsőzni sem tudott.

Amikor odáig fajult a helyzet, hogy Gretának be kellett volna feküdnie a kórházba, hogy infúzióval táplálják, a lány úgy döntött, inkább elkezd enni, és kezdetét vette a lassú, nagyon lassú felépülés. Ekkor azonban Beata lett beteg, és kezdődött minden elölről: a zenei őstehetségnek tartott Beata felcseréli a nappalt az éjszakával, a legkisebb zajtól is képes dührohamot kapni. Sokáig tart, mire nála is eljutnak a diagnózisig (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar, Asperger-szindróma, obszesszív-kompulzív zavar, mizofónia).

A szülőknek mindent maguknak kellett csinálniuk, és ők maguk is

az összeomlás szélére kerültek,

dacára a még svéd mércével nézve is privilegizált társadalmi helyzetüknek. Az ilyen pszichés betegségekre a svéd rendszer sincs felkészülve. Ami van, az a „gyermek- és ifjúsági pszichiátriai szakrendelés, ahol mindenki rogyadozó térdekkel jár a rájuk nehezedő súly alatt és az idő nagy részét tűzoltásra kell fordítani. Ami van, az egy olyan iskolarendszer, ahol minden tanulónak pontosan ugyanúgy kellene működnie, és ahol a tanárok futószalagon kerülnek betegállományba kiégéssel.”

Greta Thunberg az Európai Parlamentben fintorog

Greta Thunberg az Európai Parlamentben fintorog

Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

Greta eközben a gyerekeket is megutálta, mert a mássága miatt kiközösítették és bántották – még akkor is kinevették és mutogattak rá, amikor apjával ment be egy iskolai ünnepségre.

Amikor aztán megnéztek egy filmet az iskolában a környezetszennyezésről, Greta teljesen a hatása alá került, alig hitte el, hogy igaz, amit lát. „Mert ha igaz lenne, akkor semmi másról nem beszélnének az emberek.” A klímaváltozás került élete központjába, és Aspergere hirtelen szu­pererővé vált. Mindent elolvasott, mindent megjegyzett a témával kapcsolatban, hatására szülei is aktivistákká váltak.

Greta Thunberg

Greta Thunberg

Fotó: Wikipédia

Felhagytak a húsevéssel, elektromos autót vettek, nem ültek többé repülőre, pedig ez Malena esetében karrierjének feladását jelentette. De ez a legkevesebb, amit megtehetnek, hiszen az utolsó órában vagyunk, és radikálisan meg kell változtatni az eddigi életformánkat, ha azt akarjuk, hogy minimális esélyünk legyen a túlélésre. „Számunkra a környezetvédelem és a klímaváltozás kérdése jelenti a végső példáját, a következményét ennek a világrendnek, amely most uralkodik.” Jóval többről van szó tehát, mint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről, forradalomra van szükség.

Az uralkodó gazdasági modell átalakítása, a politika és a multik szabályozásának alapvető megváltoztatása is szükséges annak érdekében, hogy kikerüljünk abból a fenntarthatósági válságból, amelyben évtizedek óta élünk, állítják Thunbergék. Rosszul érzi magát az egész világ, egyre több a lelkibeteg: „kiégett emberek egy kiégett bolygón”.

A könyv magyar verziója az eredeti bővített kiadása, már az is bekerült, hogyan kezdte el Greta pillanatok alatt világhíressé vált klímasztrájkját. Tényleg mindössze annyi történt, hogy elindult egyedül a svéd parlament épülete elé, és leült oda „Skolstrejk för klimatet” feliratú táblájával – három héten keresztül mindennap. Már az első napokban felkapta a sajtó,

egyre többen csatlakoztak hozzá.

Állapota ekkor rohamos javulásnak indult: tudott enni emberek előtt, szóba állt idegenekkel, sőt pár hét elteltével már tömegek előtt tartott beszédet, ma pedig már a világ legnagyobb hatású személyei között tartják számon. Valóban lenyűgöző az aktivista ereje és meggyőződése, ahogy bárkivel szemben kiáll a bolygó védelmében. Sajnos azonban a kötet nyelvezete túlságosan egyszerű, érvelés helyett pedig többnyire közhelyek ismétlésére futja.

Ettől függetlenül azonban valóban ég a házunk, még akkor is, ha erre nem feltétlenül Thunbergék könyve a bizonyíték, hanem például az, hogy a kötetet a napsütötte erkélyen, egy szál pólóban olvastam el – november legvégén.

Greta Thunberg, Svante Thunberg, Beata és Malena Ernman: Ég a házunk
Fordította: Harrach Ágnes. Corvina, 2019, 284 oldal, 3500 Ft

 

A cikk eredetileg a Magyar Narancs 2019. december 12-i számában jelent meg.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.