Már akkor is figyelemre méltóak voltak ők négyen, és nem csupán azért, mert Malena Ernman, az anyuka világhírű operaénekes, férje, Svante Thunberg pedig ismert színész Svédországban.
Hanem azért is, mert amikor Greta megszületett, Svante főállású apa lett, és a család együtt járta a világot Malenával előadásról előadásra – Beata születése után már négyesben, összesen 12 éven át. A tökéletesnek tetsző élet azonban egy pillanat alatt omlott össze, mikor Greta ötödikes korában elkezdett sírni, egyre többször kellett az iskolából hazavinni,
pánikrohamai lettek
és az evést is kezdte abbahagyni. Hirtelen ő került a család életének középpontjába. Malena Ernman kendőzetlenül ír azokról a küzdelmekről, amiket mindennap meg kellett vívniuk lányukért (reggeli: egyharmad banán 53 perc alatt, ebéd: 5 darab gnocchi 121 perc alatt), miközben orvosról orvosra jártak.
| ||
Greta az iskolából is kimaradt, és hosszú ideig senki sem tudta megmondani, mi baja lehet. Mire eljutottak a diagnózisig (Asperger-szindróma, obszesszív-kompulzív zavar, depresszió, szelektív mutizmus) a kislány már tíz kilót fogyott, lépcsőzni sem tudott.
Amikor odáig fajult a helyzet, hogy Gretának be kellett volna feküdnie a kórházba, hogy infúzióval táplálják, a lány úgy döntött, inkább elkezd enni, és kezdetét vette a lassú, nagyon lassú felépülés. Ekkor azonban Beata lett beteg, és kezdődött minden elölről: a zenei őstehetségnek tartott Beata felcseréli a nappalt az éjszakával, a legkisebb zajtól is képes dührohamot kapni. Sokáig tart, mire nála is eljutnak a diagnózisig (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar, Asperger-szindróma, obszesszív-kompulzív zavar, mizofónia).
A szülőknek mindent maguknak kellett csinálniuk, és ők maguk is
az összeomlás szélére kerültek,
dacára a még svéd mércével nézve is privilegizált társadalmi helyzetüknek. Az ilyen pszichés betegségekre a svéd rendszer sincs felkészülve. Ami van, az a „gyermek- és ifjúsági pszichiátriai szakrendelés, ahol mindenki rogyadozó térdekkel jár a rájuk nehezedő súly alatt és az idő nagy részét tűzoltásra kell fordítani. Ami van, az egy olyan iskolarendszer, ahol minden tanulónak pontosan ugyanúgy kellene működnie, és ahol a tanárok futószalagon kerülnek betegállományba kiégéssel.”
| ||
Greta eközben a gyerekeket is megutálta, mert a mássága miatt kiközösítették és bántották – még akkor is kinevették és mutogattak rá, amikor apjával ment be egy iskolai ünnepségre.
Amikor aztán megnéztek egy filmet az iskolában a környezetszennyezésről, Greta teljesen a hatása alá került, alig hitte el, hogy igaz, amit lát. „Mert ha igaz lenne, akkor semmi másról nem beszélnének az emberek.” A klímaváltozás került élete központjába, és Aspergere hirtelen szupererővé vált. Mindent elolvasott, mindent megjegyzett a témával kapcsolatban, hatására szülei is aktivistákká váltak.
| ||
Felhagytak a húsevéssel, elektromos autót vettek, nem ültek többé repülőre, pedig ez Malena esetében karrierjének feladását jelentette. De ez a legkevesebb, amit megtehetnek, hiszen az utolsó órában vagyunk, és radikálisan meg kell változtatni az eddigi életformánkat, ha azt akarjuk, hogy minimális esélyünk legyen a túlélésre. „Számunkra a környezetvédelem és a klímaváltozás kérdése jelenti a végső példáját, a következményét ennek a világrendnek, amely most uralkodik.” Jóval többről van szó tehát, mint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről, forradalomra van szükség.
Az uralkodó gazdasági modell átalakítása, a politika és a multik szabályozásának alapvető megváltoztatása is szükséges annak érdekében, hogy kikerüljünk abból a fenntarthatósági válságból, amelyben évtizedek óta élünk, állítják Thunbergék. Rosszul érzi magát az egész világ, egyre több a lelkibeteg: „kiégett emberek egy kiégett bolygón”.
A könyv magyar verziója az eredeti bővített kiadása, már az is bekerült, hogyan kezdte el Greta pillanatok alatt világhíressé vált klímasztrájkját. Tényleg mindössze annyi történt, hogy elindult egyedül a svéd parlament épülete elé, és leült oda „Skolstrejk för klimatet” feliratú táblájával – három héten keresztül mindennap. Már az első napokban felkapta a sajtó,
egyre többen csatlakoztak hozzá.
Állapota ekkor rohamos javulásnak indult: tudott enni emberek előtt, szóba állt idegenekkel, sőt pár hét elteltével már tömegek előtt tartott beszédet, ma pedig már a világ legnagyobb hatású személyei között tartják számon. Valóban lenyűgöző az aktivista ereje és meggyőződése, ahogy bárkivel szemben kiáll a bolygó védelmében. Sajnos azonban a kötet nyelvezete túlságosan egyszerű, érvelés helyett pedig többnyire közhelyek ismétlésére futja.
Ettől függetlenül azonban valóban ég a házunk, még akkor is, ha erre nem feltétlenül Thunbergék könyve a bizonyíték, hanem például az, hogy a kötetet a napsütötte erkélyen, egy szál pólóban olvastam el – november legvégén.
Greta Thunberg, Svante Thunberg, Beata és Malena Ernman: Ég a házunk
Fordította: Harrach Ágnes. Corvina, 2019, 284 oldal, 3500 Ft
A cikk eredetileg a Magyar Narancs 2019. december 12-i számában jelent meg.
_1250_focuspoint_70x70.jpg?key=YzhlN2Y3ZGE1NTRhMDY4NTNkNjQ1OTE4YzI5MjRmNjkxNzNlNjkzMzQ0Yjk4MDQzNzNiNTM4MmQ1ZjcwYjk5Yg==)
