Kinyomozta, miért tűnt el Agatha Christie 11 napra

  • narancs.hu
  • 2023. január 28.

Sorköz

Az írónő sosem beszélt arról, miért rejtőzött el egy időre 1926-ban. Egy történész átnézte az irattárát.

Agatha Christie (1890–1976) már ünnepelt író volt, amikor1926-ban eltűnt. Országszerte keresték, körözték is, végül 11 nap után egy harrogate-i hotelben találták meg. Álnéven vett ki magának szobát. Ezt az epizódot utóbb nagyon igazságtalanul ítélte meg a közvélemény. Azt feltételezték – és ezt írták az újságok is –, hogy az írónő azt akarta elhitetni a különös eltűnéssel, a férje megölte őt.

Lucy Worsley történész, aki  Agatha Christie családi hátterét és életét kutatta, az írónő irattára és az elérhető bizonyítékok alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy az eltűnésnek sokkal prózaibb oka volt: depresszió.

Ezt egyrészt a siker váltotta ki, az a nyomás, hogy újabb jó könyveket kell írnia, de az is megviselte, hogy meghalt az édesanyja. Az írónő feledékenységről, álmatlanságról számolt be, gyakran sírt, panaszkodott. Férje, Archie pedig a jelek szerint nem tudott neki segíteni ebben a helyzetben. Sőt ez idő tájt mondta meg, hogy el fogja hagyni egy fiatalabb nőért, és ez végképp összetörte az írőnőt. Egy ideig az öngyilkosságot fontolgatta, aztán a történész szerint egyfajta radikális döntéssel ki akart lépni helyzetéből, ezért vett föl más nevet. Ekkor már nem meghalni, csak gyógyulni akart, ezért mehetett el a gyógyfürdővel rendelkező hotelbe.

Lucy Worsley a BBC Historynak adott, a 24.hu által szemlézett interjúban arról is beszélt, hogy Agatha Christie tehetős családban született. Sokan ízig-vérig angolnak hiszik, pedig világjáró família volt az övé, édesapja amerikai volt. Ettől függetlenül az ő társadalmi osztályához tartozó nőktől, így tőle is azt várták el csupán, hogy sikeresen menjen férjhez. Ez neki nem a család elvárása szerint sikerült, mert Archie Christie alacsonyabb társadalmi osztályból származott, de Agatha beleszeretett. Ez a házasság felbomlott, és Agatha 1930-ban egy régész, Max Mallowan felesége lett, így jó ideig az év egy részét szíriai, iraki ásatásokon töltötte: ő finanszírozta férje munkáját. 

A történészt az is foglalkoztatta, hogy egy író, akinek a műveiből 2 milliárd nyomtatott példány kelt el – több mint a Bibliából és Shakespeare munkáiból –, miért ragaszkodott ahhoz a nyilvánosság előtt, hogy ő nem foglalkozásszerűen ír, csak kedvtelésből, és miért állt a személyazonosító dokumentumában a foglalkozás rubrikában az, hogy háztartásbeli. Lucy Worsley szerint azért, mert a huszas években sikere miatt nyilvános megszégyenítésben volt része Agatha Christie-nek. A kedvtelésből, nem komolyan író asszony imázsa egyfajta pajzsként védte őt a vélt vagy valódi támadásokkal, az irigységgel szemben.

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.