„Magyar írónak lenni már megint nagyon erkölcsi kérdés lett” – megnyílt a 90. Ünnepi Könyvhét

  • KD
  • 2019. június 14.

Sorköz

A Vörösmarty tér helyett a Dunakorzón, a PIM-ben és számos vidéki helyszínen indult el az év könyves seregszemléje. Orbán és Áder is díjakat adott át.

Csütörtök délután Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnöke és Simon Márton költő nyitotta meg a 90. Ünnepi Könyvhetet – a Vörösmarty tér helyett ezúttal a Dunakorzón felállított színpadon.

Megnyitó beszédében Simon úgy fogalmazott: „Évek óta nem tudtuk úgy újradefiniálni a szabadságot, hogy legalább egy fél évig érvényes legyen, és hónapok óta nem tudtuk, mi lesz a Magyar Tudományos Akadémiával, nota bene Országos Széchényi Könyvtár. Viszont roppant optimistán álltunk a közelgő klímakatasztrófa elébe.” A fiatal slammer-költő hozzátette: „Magyar írónak lenni már megint nagyon erkölcsi kérdés lett.

Gál Katalin és Simon Márton a 90. Könyvhét megnyitóján

Gál Katalin és Simon Márton a 90. Könyvhét megnyitóján

Fotó: MTI/Mohai Balázs

 

Ami elegáns volt, és kétségbeejtő.

Ha színházak, kórházak, iskolák kerültek szóba, elhallgatunk. Ha valaki felhozta Esterházy mondatát, »félek, hogy elhatalmasodik rajtunk a legyintés«, már csak legyintettünk.”

A dunaparti megnyitó után Petőfi Irodalmi Múzeumban adták át a Szép Magyar Könyv 2018 verseny díjait.

  • A szépirodalmi művek kategóriájában Esterházy Péter és Nádler István kötete, a Hét utolsó szó nyert (Corvina Kiadó).
  • A gyermek- és ifjúsági könyvek kategóriájában Dániel András A nyúl formájú kutya (Pozsonyi Pagony) című kötete kapott díjat.
  • A könyvsorozatok között a Helikon Zsebkönyvek, az ismeretterjesztő könyveknél a Kék könyv – A kék vércse ökológiája és megőrzése (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület), valamint az Isten/nő (Szépművészeti Múzeum, Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum) című kötet kapta az elismerést.
  • Az év illusztrátora kategóriát Rofusz Kinga nyerte az Otthon című kötetért (Vivandra).

És ha ez nem lett volna elég, a közjogi méltóságok is beindultak:

  • Áder János köztársasági elnök különdíját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) által kiadott „Volt a hazának egy-két énekem” – Arany 200 című emlékkötet,
  • Orbán Viktor miniszterelnök különdíját Sziget Kovács Viktor Az ég madarai (Corvina Kiadó) című kiadványa nyerte.
  • Tarlós István főpolgármester különdíját pedig a Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria kiadásában megjelent Újranyitás hetven év után – A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának története című könyv kapta.

A könyves seregszemle új helyszínét egyébként a Vörösmarty tér átépítése indokolta. Idén tehát a Vigadó tér és a Petőfi tér közötti sétányon állították fel a magyar könyvkiadók szokásos fehér pavilonjaikat és dedikáló asztalaikat.

false

 

Fotó: MTI/Mohai Balázs

A hivatalos megnevezése szerint A 90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok hétfőig tart majd, s a részt vevő 168 kiadó az MKKE újdonságlistája szerint egészen pontosan

332 friss megjelenéssel

igyekszik felkelteni az olvasók figyelmét. A budapesti helyszín mellett Szegedtől Győrig és Debrecentől Kiskunfélegyházáig több vidéki városban megrendezik a helyi könyvünnepet.

false

 

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Budapesten is több helyszínen zajlanak a programok, a Liszt Ferenc téren szintén ma délután Simonffy Márta Terézváros alpolgármestere és Schein Gábor író, költő, irodalomtörténész nyitotta meg a könyvheti programsorozatot, a Petőfi Irodalmi Múzeumban pedig már tegnap megkezdődött a Margó Fesztivál.

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy az utóbbi évek legsikeresebb és legsokszínűbb könyves eseményévé előlépett Margó ma már nem egyszerűen a könyvhét kísérőprogramja, hanem egy azzal gyakorlatilag egyenértékű megmozdulás.

Bereményi Géza író beszédet mond

Bereményi Géza író beszédet mond

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

 

Aki tegnap este a PIM udvarán beállt a fröccs-sorba, miközben a színpadon az írókból és zenészekből összeállt Rájátszás-produkció dalai szóltak éppen, az biztosan nem vonja ezt kétségbe. Már a nyitónapon megtelt a Károlyi palota udvara, és a termekben is nagy érdeklődés mellett futottak a könyvbemutatók.

A szabadtéri színpadon lépett fel Tóth Krisztina, aki Fehér farkas című új novelláskötetéről Szilasi Lászlóval beszélgetett, miközben Földényi F. László Ungváry Rudolf Balatoni nyaraló című regényét mutatta be a díszteremben, Veiszer Alinda pedig Hidas Judittal beszélgetett a Boldogság tízezer kilométerre című kötet kapcsán.

De volt még beszélgetés Bérczesi Róberttel, Katonakönyv-bemutató Gazda Albert, Tóth Tibor, Makai József és Horváth Viktor celebrálásában, Egressy Zoltán regényének premierjére is a PIM-ben került sor, és a közelmúltban elhunyt Térey János emlékére levetítették a Krétakör-féle A Nibelung-lakóparkot, Mundruczó Kornél rendezővel pedig Valuska László beszélgetett a darabról.

A következő napok programjairól a Március 15. téri színpadon itt lehet tájékozódni, a vidéki helyszínek programjait itt találják, míg a Margó Fesztivál eseményeinek itt lehet utánanézni.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.