Elhunyt Bobby Morrow, aki egy olimpián három aranyat nyert

  • 2020. május 31.

Sport

A 200 méteres távon beállította a 20,6 másodperces akkori világrekordot.

Életének 84. évében elhunyt Bobby Joe Morrow amerikai sprinter, aki az 1956-os olimpián Melbourne-ben három aranyérmet nyert. A texasi futó megnyerte a 100 és a 200 métert, valamint tagja volt a 4x100-as amerikai váltónak is – írja az MTI.

Külön érdekesség, hogy a 200 méteres távon beállította a 20,6 másodperces akkori világrekordot, míg a váltóval új világcsúcs felállításának részese volt.

Az 1935-ben született Morrow ekkoriban egyetemista volt Abilene-ben. Sikerei évében a Sports Illustrated című amerikai lap az év sportolójának választotta, 1989-ben bekerült az amerikai atléták Hírességek Csarnokába. Morrow-t a texasi San Benitóban található otthonában érte a halál szombaton.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.