MLSZ: meccsenként 3539 nézőt vonzott az NB I az előző szezonban

  • narancs.hu
  • 2024. október 18.

Sport

És ez 27 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Csütörtökön tette közzé a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a második alkalommal elkészített Professzionális futballkörképet, amelyben a 2022/23-as idény adatait elemzik. Az MTI-hez is eljuttatott kiadványban olvasható, hogy az előző szezonhoz képest a 2022/23-as idényben 27 százalékkal nőtt az átlagnézőszám az élvonalban.

Ez meccsenkénti 3539 nézőt jelentett, amivel európai összevetésben a 22. volt a magyar bajnokság.

A 2022-es üzleti évben az OTP Bank Ligában szereplő klubok átlagos működési bevétele 10,124 millió euró volt, ezzel a nemzetközi mintában az NB I továbbra is a középmezőnyben helyezkedett el.

A két legnagyobb bevételű klub (FTC, Fehérvár) összbevétele meghaladta a mezőny többi klubjának összegzett bevételét.

A legnagyobb költségvetéssel rendelkező 2022/2023-as bajnok Ferencváros 20-szor akkora éves bevétellel gazdálkodott, mint a legkisebb költségvetéssel rendelkező Kecskemét. A szerkesztők 13 európai ország – Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia – adataival vetették össze a magyar adatokat.

A kiadvány szerint a vizsgált időszakban, a 2022/2023-as szezon során 14 magyar játékos szerepelt az UEFA tíz legerősebb bajnokságában.

Régiós összevetésben Magyarországnak volt a legkevesebb olyan játékosa, aki ezekben a bajnokságokban szerepelt, az utolsó előtti Románia és Csehország is 21 ilyen futballistával büszkélkedhetett, míg Horvátországnál ez a szám 76 volt.

Tovább romlott az NB I nettó átigazolási egyenlege, 2022-ben a vizsgált nemzetközi mintában egyedül a magyar NB I szerepelt nettó vevő pozícióban a játékos-átigazolási piacon. A magyar bajnokság játékosértékesítésből származó bevételei 6,35 millió euróval maradtak el a játékosértékesítésre fordított összegtől. Ugyancsak figyelmeztető adat, hogy a hazai U21-es futballisták átlagosan körülbelül 20 ezer játékpercet (222 meccs) veszítettek a horvát, dán és szlovák fiatalokhoz képest.

A Marco Rossi által irányított magyar válogatott viszont kiemelkedő számokat produkált, a nemzeti csapatban szereplő játékosok piaci értéke az elmúlt öt évben 2,6-szorosára nőtt, a listát a csapatkapitány Szoboszlai Dominik vezeti, a Liverpool középpályásának értékét 75 millió euróra „taksálják”.

A 2024-es Európa-bajnokság selejtezője során a magyar válogatott hazai mérkőzésein volt a harmadik legmagasabb az átlagos nézőszám egész Európában.

Jelentősen fejlődött a női labdarúgás is, 2010 óta több mint háromszorosára nőtt a női versenyengedélyek száma, az élvonalban pedig a játékosok 30 százaléka 19 évnél fiatalabb. A kiadvány külön kitért a tavalyi Európa-liga-döntőre, a Sevilla és az AS Roma összecsapására, amelyet a Puskás Arénában rendeztek. A finálé szervezését és rendezését az UEFA az MLSZ-en keresztül finanszírozta.

Az MLSZ adatai alapján ez összesen 696 millió forint bevételt jelentett Magyarország számára. Ebből az összegből került sor a stadion és az egyéb külső helyszínek bérlésére, a stadionszolgáltatások biztosítására, a munkaerő bérezésére. Az UEFA-tól érkező közvetlen bevételek mellett a körülbelül 58 ezer szurkoló összesen 3,6-4,2 milliárd forint bevételt generált az Európa-liga-döntőhöz köthetően. Költései, hozzávetőlegesen 1,2-1,4 milliárd forint adóbevételt generáltak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.