Nem volt női sportoló a Nemzeti Sport olimpiai magazinjának címlapján, újranyomják a kiadványt

  • narancs.hu
  • 2024. július 23.

Sport

A lap elnézést kért a hibáért.

Még múlt héten mutatta meg a Nemzeti Sport az olimpia elé szánt magazinjának címlapját, amin az olimpia magyar éremesélyesei szerepeltek, arra azonban már a kommentelők és a címlapot kritizálók hívták fel a figyelmet, hogy azon egyetlen női sportoló sem szerepelt – vette észre a Telex.

Elképesztő, hogy ez, így, 2024-ben nyomdába mehetett.

Posted by Kele János on Saturday, July 20, 2024

A Nemzeti Sport hétfőn már arról írt:

„A hibát elismerve, minden magyarázkodás helyett úgy döntöttünk, hogy újranyomjuk a magazin olimpiai számát egy sokkal méltóbb és a valóságot jobban tükröző címlappal”.

A korrigált címlapján Érdi Máriát, Pusztai Lizát és Csipes Tamarát is felvonultató, újranyomott magazin a napokban kerül a standokra, a régi példányokat visszaszedése mellett.

 
Forrás: Nemzeti Sport
 

„Elnézést kérünk azoktól a hölgyektől, akiket – jogosan – rossz érzésekkel töltött el vagy felháborított az elhibázott címoldal” – írja a Nemzeti Sport, hozzátéve: „Sem szakmai, sem egyéb indok, mentség nincs arra, hogy ilyen bántóan egyoldalú címoldalt készítettek a kollégáink, amit különösen sajnálunk annak tükrében, hogy mi magunk is rengeteget dolgozunk és publikálunk a nők szerepének, képviseletének, megbecsülésének növelése érdekében a sportban és a sportmédiában.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.