Színház

Ha a színház és a hatalom viszonya oly közvetlen, hogy Moliére színházának (na, jó, királyi színházának) léte a Napkirály kénye-kedvétől függ, az akkor is baj, ha a Napkirály történetesen kedveli Moliére-t és művészetét. Ha Bulgakov "napkirálya", Sztálin vág mogorva képet, akkor fuccs a Mester és Margaritának és Bulgakovnak is.

Szélsőjobboldali eszmék számára közpénzből színházat fenntartani gazdaságilag sem jó befektetés: a Dörner György vezette Újszínház látogatottsága kínosan alacsony, az előadások sorra maradnak el, a bemutatók dátuma és címe képlékeny.

"Hisz tudod, holnap is premier." (Sea Miller)

A kultúrpolitika nem szándékosan, de ellehetetleníti a független társulatokat azzal, hogy nem tudja hová tenni a szcénát - véli a független alkotók érdekképviseletét ellátó FESZ elnöke, akivel az évadnyitó közgyűlésük után beszélgettünk.

Vitéz László, Süsü vagy Misi Mókus sikerei után új, progresszív bábosgeneráció munkáit követhetjük figyelemmel. Tagjai nagy lelkesedéssel dolgoznak a műfaj magasabb polcra emelésén.

Mármint a legtöbb színházban. És ez önmagában még nem is baj.

A ma bemutatandó Jadviga párnája színészének első rendezését, a Caligula helytartóját a Színikritikusok Díjára jelölték. Idén szeptemberben alkalmi társulatával megrendezte Bulgakov Képmutatók cselszövése című drámáját is. Szikszai Rémusszal a két premier között beszélgettünk.

Így, a szezon előtt arra gondoltam, hátha hívják még vendégjátékra hozzánk azt a magyar színházi előadást, amit a szezon végén láttam, és amelynek láttán nyáron hosszasan brávózott az avignoni fesztivál közönsége.

A híres Máté-Horvai-osztály tagjairól szóló zsámbéki előadás-sorozat idei címszereplője szabadúszóként tucatnyi színházban játszott, két évig a szombathelyi társulat tagja volt, most pedig második évadját kezdi a Vígszínházban.

Vonnék én le messzemenő következtetéseket abból, hogy a Turay Ida Színház "alvállalkozójaként" működő Spirit Színház A mizantróp című produkciójára nem bírták eladni a jegyeket Egerben, ezért elmaradt az előadás - de ezek a következtetések egyrészt a nyári játékok-fesztiválok átgondolatlan, pénzzabáló szerkezetét, másrészt a "mizantróp" mint darabcím és a közönség nyári igényeinek összefüggéseit érintenék, és nem a produkciót.