A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal az elmúlt négy év során háromszor adott engedélyt a balatonföldvári Nyugati strandon épülő 175 férőhelyes vitorláskikötőre. Két kiadott engedélyt a Pécsi Törvényszék megsemmisített a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület nevű civil szervezet keresete nyomán, a harmadikat azonban már hatályban hagyta, miután a Balaton-parti kisváros képviselő-testülete módosította helyi építési szabályzatát (HÉSZ). Így lehetne röviden összefoglalni annak a strandkikötőnek a történetét, mely mostanra nagyjából 80 százalékos készültségi szintig jutott, s melyről két hete az egyesület felülvizsgálati kérelmére a Kúria kimondta: új, lehetséges negyedik eljárásban már nem adható ki rá engedély.
Nem felel meg a HÉSZ-nek sem
A legfőbb bírói testület írásos ítéletét időközben kézhez kapták az érdekeltek. Ebből olvasható ki az ötfős bírói tanács részletes indokolása. Herényi Károly, a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület elnöke már a szeptember 24-i kúriai ítélethirdetés után azt mondta a Narancs.hu-nak: értelmezésük szerint nincs további lehetőség a kikötő engedélyezésére.
A kúriai indoklás úgy összegezi a jogi helyzetet: a strand fogalma magában foglalja a strand területéhez tartozó vízparti területet is, továbbá a strand minden pontjáról a Balaton tómedrének közvetlenül elérhetőnek kell lennie. Amennyiben a strand azon részéről, amelyhez tartozó vízmederben a kikötő található, nem érhető el a Balaton, a strand tómederrel érintkező partszakaszának hossza csökken. A Kúria szerint a kikötőlétesítés nem felel meg az új, módosított HÉSZ-nek sem, s ellenkezik azon jogszabályi rendelkezéssel is, ami azt sorolja fel, hogy strand területén mi építhető. A balatonföldvári önkormányzat a kúriai felülvizsgálati eljárás során azt közölte, hogy a mólószárak megközelítését két bejáró híd biztosítaná, ám ilyen létesítmény strandon sem a HÉSZ, sem az idevágó jogszabály szerint nem helyezhető el, állapítja meg a Kúria, mely ezekre tekintettel nyomatékosítja: a kikötő megismételt eljárásban sem engedélyezhető.
Nemrég írtuk meg: a balatonföldvári képviselő-testület lejáró ciklusának utolsó napján, szeptember 30-án elfogadta a beruházó Balabo Kft. javaslatát, miszerint nem a strandon keresztül, hanem a kft. saját költségén felépítendő hídon át a stranddal szomszédos parti sétányról közelíthetnék meg a mólószárakat a leendő hajótulajdonosok. „Sem a törvényi rendelkezés, sem a HÉSZ nem játszható ki a strandterület mellett kijelölt közhasználatú parti sétány létrehozásával” – szól a Kúria „válasza” erre. A bírói tanács azt is leszögezi: az Alaptörvény 28. cikkében foglalt „józan ész” követelményének is meg kell felelni, egy partszakasz ugyanis „nem lehet egyszerre kikötésre és strandolásra is lehatárolt partszakasz. Annak elfogadása tehát, hogy egy strand területén, így a strandhoz tartozó vízfelületen (vízmederben) kikötő létesíthető, egyúttal azt jelentené, hogy az adott területen a strandolás lehetősége megszűnik, ami ellentétes lenne a jogszabály által elérni kívánt céllal. Ilyen értelmezés tehát a HÉSZ rendelkezéseinek sem adható.”
A Kúria érvelése szerint téves az a hivatkozás, hogy teljesen különválasztható a strand szárazföldi területe a tómedertől, s hogy így a vitorlás funkció semmilyen formában nem jelenne meg a strand területén. „Nem létezik strand a közvetlenül hozzá kapcsolódó vízterület nélkül, ahogyan kikötő sem létezik parti kapcsolat nélkül”, továbbá a kikötőhöz szükséges infrastruktúra valójában a strand infrastruktúrája. A Kúria szerint azért is téves az az értelmezés, hogy a kikötő a tómedret jelenti, a strand meg csak a parti területet, mert „ez azt jelentené, hogy a strand funkciója nem térne el a parkok, közparkok által ellátott funkciótól. A balatoni strand lényege ezen túlmenően éppen az, hogy a strand minden pontjáról a Balaton tómedre közvetlenül elérhető legyen.”
Torzó marad?
„Kezdettől fogva, 2020 óta állítjuk, hogy a strand az strand, olyan, hogy strandkikötő, nem létezik – reagált a Kúria immár írásba is foglalt ítéletére Herényi Károly, a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület elnöke. – Ezt már az ügyet először tárgyaló bíróságnak 2021-ben ki kellett volna mondania, és akkor most nem állna elő az a helyzet, hogy 70-80 százalékban elkészült a kikötő az évekig húzódó peres eljárások alatt, s csak mostanra derül ki, hogy nem lehet engedélyezni. Ez is rámutat a magyar jogrendszer szakmaiatlanságára, hiszen az nem lehetne értelmezés kérdése, hogy hogyan értjük a jogot. Ennek a következménye ez a páratlan jogi és közigazgatási helyzet, amire persze megoldást kell találni. Több milliárd forintért aligha fogja valaki is kiszedni a vízbe hordott köveket. Úgy marad és torzó lesz? Vagy milyen más lehetőség adódik? Azt hiszem, lesz dolgunk még a kikötővel.”
A helyzet abból a szempontból is érdekes, hogy az ügyet 2020-ban elindító egyesület delegáltjai az október 15-én megalakuló balatonföldvári képviselő-testületben (a függetlenként bejutó képviselőt is ideszámolva) többségben lesznek, tehát a megoldást is nekik kell megkeresniük és megtalálniuk. Erre utalt Holovits Huba kormánypárti polgármester is, akit június 9-én újraválasztottak, de fideszes képviselőtársaival kisebbségben lesz az új testületben. „Örök mementóként torzó marad a kikötő, vagy megtaláljuk a jogi megoldást, amihez persze politikai akarat is kell, ez a két variáció lehetséges – mondta a Narancs.hu-nak a városvezető, előrebocsátva, hogy részletesen még nem elemezték a kúriai döntést. –
Ha a többség meg akarja oldani, fogunk rá megoldást találni, mert szerintem lehet még annyi mozgásterünk a HÉSZ-ben, amivel lehetővé tudjuk tenni a kikötő fennmaradását.
Azt szerintem nem nehéz belátni, hogy mindenkinek, még az ellenzőknek is az az érdeke ma már, hogy a kikötő ne torzó maradjon, hanem elkészüljön és működjön. Márpedig minden képviselő a város érdekeinek a képviseletére tesz esküt. Az én véleményem változatlan, a kikötőlétesítés támogatása jó, a fejlődés irányába mutató döntés volt.”
Holovits Huba kérdésünkre úgy vélte, jók az esélyei annak, hogy egyetértés lesz az új képviselő-testületben a kikötő ügyében, „biztató jel, hogy értelmes párbeszéd zajlik a két oldal között”.
„Nem lehet legalizálni”
Sebők Márton és Sebők Dorottya képviselte a civileket a perben. Sebők Márton azt mondta a Narancs.hu-nak: szerinte a Kúria ítéletének egyik legfontosabb mondata, hogy a józan észt is figyelembe kell(ene) venni a döntések meghozatalakor. „Ezt ugyanis a kormányhivatal mindhárom engedély kiadáskor elmulasztotta (a másodikat már az előzőt megsemmisítő bírósági ítélet után két nappal kiadta), és a balatonföldvári önkormányzattal együtt végig azt az abszurd álláspontot vallotta, hogy kikötő létezhet földi, strand meg vízi kapcsolat nélkül. Azért is megnyugtató a döntés, mert a Balaton védelméről, a környezetvédelemről is szól, mégsem lehetséges, hogy csak úgy bárki tonnaszám köveket hordjon a Balatonba, ha szabályos, ha nem, aztán valahogy áterőltessék, legalizálják, mint ahogyan a beruházó két bírósági döntés között joggal építette is a kikötőt.”
Az ügyvéd kérdésünkre azt felelte: véleménye szerint
semmilyen formában nem lehet legalizálni a csaknem kész létesítményt. „A HÉSZ-t sem lehet tovább „farigcsálni”, ezt is kimondta a Kúria
– vélekedett Sebők Márton. – Államigazgatási perben okozott kár miatt (mivel a kár a város lakosságát érte) akár pert is indíthatna a kormányhivatal ellen az új balatonföldvári önkormányzat, a másik oldalon elvileg a beruházó is követelhetne kártérítést az állami támogatás elbukása és az esetleges bontási költségei miatt, ám »egyszerűbb«, ha »bedönti« a kft.-jét, a kikötő meg ottmarad.”
Arról, hogy miképpen tervezi a folytatást az új helyzetben a kikötőépítő, kérdeztük Deák Sándort, a Balabo Kft. ügyvezetőjét; amint válaszol, közöljük.
A Narancs.hu balatonföldvári strandkikötőről szóló valamennyi cikke ide kattintva érhető el.
