Nincsen lehetetlen, csak tehetetlen

Kulcsár Viktória színháztörténész, színházi menedzser, a Füge elnöke

  • rés a présen
  • 2012. október 13.

Színház

rés a présen: Mikor és hogyan vonzott magához a színház?

Kulcsár Viktória: A középiskola után, amikor dönteni kellett a pályaválasztásról. Jelmeztervező szerettem volna lenni, de mivel a Képzőművészetin abban az évben nem indult látványtervező évfolyam, Veszprémbe jelentkeztem a színháztudomány tanszékre. Az egyetem után néhány évvel a Színháztörténeti Intézetbe kerültem, hivatalosan innen indult a színházi pályám 2005-ben.

rap: Milyen színházakkal dolgoztál együtt, milyen projektjeid voltak?

KV: Első nagy projektem az Ökosztüm című ruhademonstráció volt, aminek kapcsán mindent kipróbálhattam, terveztem ruhákat, társrendeztem és szerveztem a vidéki turnéját, sőt a kifutón is megjelentem. Talán ennek a projektnek is köszönhetem, hogy munkatársa lettem a Természetes Vészek Kollektívának. Ebben az évben csatlakoztam a TÁP Színházhoz is produkciós vezetőként. A velük töltött elmúlt öt évben sokat tanultam arról, hogy nincsen lehetetlen, csak tehetetlen.

rap: Egy új befogadó hely megnyitására készültök ettől a szezontól. Mesélj róla!

KV: A Jurányi Inkubátor és Produkciós Ház az elmúlt hét év szakmai tapasztalatainak "tető alá hozása". Amióta a független színházakkal dolgozom, folyton az izgat, hogy lehetne együttés hatékonyabban létezni. Mi az, amit közösen jobban tudunk megvalósítani az egyre nehezebb gazdasági helyzetben? Ezen az elven jött létre a Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület, azaz a Füge mint ernyő- és produkciós szervezet, amellyel két éve dolgozunk azon, hogy összefogjunk alkotókat, csapatokat akár csak egy-egy projekt kapcsán. Ennek az együtt gondolkodásnak és összefogásnak a végállomása az inkubátorház. Sok színházi alkotói műhely és civil szervezet egy helyen. Fontos, hogy ennek a háznak a szellemisége gyakorlati tapasztalaton alapul: mi az, amire a területnek igazán szüksége van, hogy valóban a minőségi munkára tudjon koncentrálni az egyre növekvő bürokratikus elvárások között.

rap: Miért Budán lesz?

KV: Mindenképpen frekventált és mégis budai helyen szerettem volna kialakítani ezt a központot. Sajnos nem bízom abban, hogy alkotókat, nézőket folyamatosan ki lehet csábítani peremkerületekbe, és abban sem, hogy a pesti túlkínálatban új értéket lehet még felmutatni, hiszen ott már minden van.

rap: Kik alkothatnak itt?

KV: A ház működése kicsit hasonló egy társasházhoz. Több mint 15 színházi és egyéb szervezet költözik be ősszel az állandó próbatermébe, irodájába vagy raktárába. Ezek a csapatok adják a ház arculatát, az általuk létrehozott produkciók és projektek határozzák meg a repertoárt. Nem befogadóhelyet hozunk létre, hanem egy alkotó- és produkciós házat, ami tulajdonképpen önmagából termeli ki a műsort. A változatosságra garancia a beköltöző csapatok sokszínűsége a TÁP Színháztól a Szputnyikon át a Tünet Együttesig. És az is, hogy például mi magunk, a Füge, is itt hozzuk létre majdúj bemutatóinkat különböző színházi formációkkal.

rap: Mennyire tudtok előre tervezni? Kik támogatják a helyet?

KV: A bérleti szerződésünk öt évre szól, és ezután további öt évre meghosszabbítható; aközszolgálati szerződésünk - amelynek keretében támogatást kapunk a bérleti díjra - egyelőre csak három évre érvényes, ennek meghosszabbítása lehet a hosszú távú működés alapja. Támogatónk Budapest Főváros Önkormányzata, az OSI és a MasterCard, amelyek már évek óta támogatják a független színházi szektort. Bízunk benne, hogy a minisztériumtól nyerünk működési támogatást. Mindez segít a projekt elindulásában, de további szponzorokat, támogatókat kell találnunk a fenntarthatóság érdekében.

Figyelmébe ajánljuk

Fuss, és tévedj el Budapesten!

Budapestre jött a City Race Euro Tour, egy városi tájfutó rendezvénysorozat. Három napon át futhatunk Budapest különböző részein egy térképpel, amelyen a kukák is fel vannak tüntetve, de az utcanevek nem láthatóak. De mire is jó ez az egész?

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.