Idézet egy 1853-ban íródott naplóból: "Délutáni alvás a díványon. Ébredés A Rajna kincse zenekari bevezetésének koncepciójával (Esz-dúr hármashangzat). Elmerülés a víz zúgásába-mámorába."
Már megint ugyanaz: kétségbeesetten próbálom bőröndömbe gyömöszölni a Nagycsarnokban zsákmányolt finomságokat. Hiába fogadom meg valahányszor, hogy csak mértékkel, de képtelen vagyok ellenállni a kísértéseknek.
Tavaly halt meg Bécsben az 1923-ban, Dicsőszentmártonban (Erdély) született Ligeti György; emlékére nagyszabású koncertet (MűPa, május 28., 19.30) tart az UMZE, melyen még Budapesten írt művei (pl. Gordonkaszonáta) kerülnek szembe a már az emigrációban alkotott darabokkal (pl. Gordonkaverseny).
A hazai halárusok és mélyhűtőpultok lehangoló látványa előtt toporogva néha behunyom a szemem, és arról álmodozom, hogy a Nagycsarnok egy része hirtelen hangos, zsúfolt halpiaccá változik.
"Velence, Róma, Firenze, Píííza, Nápoly, Veróóóna - Arrivederci Amore..." Vendéglátásunkban az Itália-érzés leginkább a Dolly Roll együttes munkásságához mérhető: lejárt szavatosságú patronok durrognak, ócska slágerek ülik meg a gyomrot.