csontzene - A Ligeti György zsákutca

  • .
  • 2007. május 24.

Trafik

Tavaly halt meg Bécsben az 1923-ban, Dicsőszentmártonban (Erdély) született Ligeti György; emlékére nagyszabású koncertet (MűPa, május 28., 19.30) tart az UMZE, melyen még Budapesten írt művei (pl. Gordonkaszonáta) kerülnek szembe a már az emigrációban alkotott darabokkal (pl. Gordonkaverseny).

Tavaly halt meg Bécsben az 1923-ban, Dicsőszentmártonban (Erdély) született Ligeti György; emlékére nagyszabású koncertet (MűPa, május 28., 19.30) tart az UMZE, melyen még Budapesten írt művei (pl. Gordonkaszonáta) kerülnek szembe a már az emigrációban alkotott darabokkal (pl. Gordonkaverseny). Az előadók ászok: Csalog Gábor, Perényi Miklós, a Keller vonósnégyes. Ligeti mondta egy interjúban, hogy ha utcát neveznének el róla, akkor az csakis egy zsákutca legyen. Ne vegyük azért túl komolyan nagy emberek végakaratát! Ergo nevezzünk csak el utcát Budapesten a század egyik legnagyobb zeneszerzőjéről, aki ugyan 1956 óta nem itt élt, és mint nyilatkozta, esze ágában sem volt visszatelepülni, de mégis magyarnak született a lelkem. Valami kies sikátort képzel maga elé a Zenegyűlölő, semmi zaj, netán lombok, és - ha elintézhető az önkormányzatnál - mindig lógjon néhány rongyos esőfelhő a kedves mosolyú, egy kistercnél nem jobban emelkedő utcácska felett.

Maga Ligeti nem volt kedves mosolyú ember, inkább kacagott, ha már, és sokszor röppentek ki epés mondatok szája kerítésén. Például Richard Straussról: "A Rózsalovagot szívből utálom." Na ez halk, átszellemült megfogalmazás Stravinsky szavaihoz képest: "Operáit abba a purgatóriumba száműzném, ahol a győzedelmes közhelyeket büntetik. Kvart-szext akkordjai arra késztetnek, hogy üvölteni kezdjek." A rettenetes Igort most eléri a sors keze, mert a Fischer Iván által dirigált koncerteken éppen A rózsalovag szvittel kerül egy társaságba egyik főműve, a Sacre du Printemps (MűPa, 25-én és 26-án, 19.45). És mindez nem elég a krémből, mert még Gidon Kremer is fellép, aki Bartók fiatalkori Hegedűversenyét játssza. Ha ez sem lesz óriási koncert, berúgunk. És ha nem, akkor harmadnapon (MűPa, május 27., 15.30), amikor a Budapesti Fesztiválzenekar megismétli a műsort, ám ezúttal más lesz a szólista, mégpedig az 1969-ben született, görög Dimitris Sgouros, aki Liszt A-dúr zongoraversenyét adja. Na de ki iszik délután??? Pláne a Stalker külsejű MűPa-miliőben??!! Nincs mese, el kell menni a Corvin Áruház tetejére, "sznobjaink jobbjai" (Kálnoky László örökbecsű kifejezése) ott kacérkodnak a hordókkal mostanában, állítólag. Már a liftben, mint hírlik. Ilyen még Párizsban sincs, pupákok!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.