csontzene - A Ligeti György zsákutca

  • .
  • 2007. május 24.

Trafik

Tavaly halt meg Bécsben az 1923-ban, Dicsőszentmártonban (Erdély) született Ligeti György; emlékére nagyszabású koncertet (MűPa, május 28., 19.30) tart az UMZE, melyen még Budapesten írt művei (pl. Gordonkaszonáta) kerülnek szembe a már az emigrációban alkotott darabokkal (pl. Gordonkaverseny).

Tavaly halt meg Bécsben az 1923-ban, Dicsőszentmártonban (Erdély) született Ligeti György; emlékére nagyszabású koncertet (MűPa, május 28., 19.30) tart az UMZE, melyen még Budapesten írt művei (pl. Gordonkaszonáta) kerülnek szembe a már az emigrációban alkotott darabokkal (pl. Gordonkaverseny). Az előadók ászok: Csalog Gábor, Perényi Miklós, a Keller vonósnégyes. Ligeti mondta egy interjúban, hogy ha utcát neveznének el róla, akkor az csakis egy zsákutca legyen. Ne vegyük azért túl komolyan nagy emberek végakaratát! Ergo nevezzünk csak el utcát Budapesten a század egyik legnagyobb zeneszerzőjéről, aki ugyan 1956 óta nem itt élt, és mint nyilatkozta, esze ágában sem volt visszatelepülni, de mégis magyarnak született a lelkem. Valami kies sikátort képzel maga elé a Zenegyűlölő, semmi zaj, netán lombok, és - ha elintézhető az önkormányzatnál - mindig lógjon néhány rongyos esőfelhő a kedves mosolyú, egy kistercnél nem jobban emelkedő utcácska felett.

Maga Ligeti nem volt kedves mosolyú ember, inkább kacagott, ha már, és sokszor röppentek ki epés mondatok szája kerítésén. Például Richard Straussról: "A Rózsalovagot szívből utálom." Na ez halk, átszellemült megfogalmazás Stravinsky szavaihoz képest: "Operáit abba a purgatóriumba száműzném, ahol a győzedelmes közhelyeket büntetik. Kvart-szext akkordjai arra késztetnek, hogy üvölteni kezdjek." A rettenetes Igort most eléri a sors keze, mert a Fischer Iván által dirigált koncerteken éppen A rózsalovag szvittel kerül egy társaságba egyik főműve, a Sacre du Printemps (MűPa, 25-én és 26-án, 19.45). És mindez nem elég a krémből, mert még Gidon Kremer is fellép, aki Bartók fiatalkori Hegedűversenyét játssza. Ha ez sem lesz óriási koncert, berúgunk. És ha nem, akkor harmadnapon (MűPa, május 27., 15.30), amikor a Budapesti Fesztiválzenekar megismétli a műsort, ám ezúttal más lesz a szólista, mégpedig az 1969-ben született, görög Dimitris Sgouros, aki Liszt A-dúr zongoraversenyét adja. Na de ki iszik délután??? Pláne a Stalker külsejű MűPa-miliőben??!! Nincs mese, el kell menni a Corvin Áruház tetejére, "sznobjaink jobbjai" (Kálnoky László örökbecsű kifejezése) ott kacérkodnak a hordókkal mostanában, állítólag. Már a liftben, mint hírlik. Ilyen még Párizsban sincs, pupákok!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.