Ezek a kérdések foglalkoztatták Hanslick barátunkat egyetlen esztétikai művében (A zenei szép - Typotext Kiadó, 365 oldal, 3200 Ft, tessék azonnal megvásárolni Csobó Péter György jegyzeteivel és fordításában!). Nemmel válaszolt, megfontolandó érvekkel ráadásul. Veszi Beethoventől az Egmont nyitányt, és kijelenti: "Beethoven nyitányának tartalmát nem Egmont alakjai, tettei és gondolkodásmódja alkotják, ahogy az Egmont című kép és dráma esetében. A nyitány tartalmát azok a hangsorok alkotják, melyeket a komponista tökéletesen szabadon hoz létre önmagából a zenei gondolkodás törvényei szerint." Eddig rendben. Ám Eduardunk szerint kétségtelenül van összefüggés Egmont és a zene között, ez azonban "olyan laza és önkényes, hogy a zenemű hallgatója sohasem találná ki a mű állítólagos tárgyát, ha a zeneszerző a nyomatékos névadással eleve nem terelné erőnek erejével a hallgató képzeletét meghatározó irányba. A meghatározott felirat révén arra kényszerülünk, hogy a zeneművet összevessük egy tőle különböző tárggyal, ám ekkor kénytelenek vagyunk egy olyan mércét alkalmazni, amely nem zenei." (Kiemelések az eredetiben.) De miért is kellene ezt a hallgatónak kitalálnia? Nyilvánvaló persze, hogy Hanslick dühe - noha a klasszikus Beethovenre hivatkozik - a könyv első kiadásának idején (1854) nagy lábra kapott romantikus iskola programzenés képzetei ellen irányult; ezért a türelmetlenség. De 150 év múltán tegyünk egy próbát mi is! E héten például főleg szláv programzenészek műveit hallhatjuk. Május 22-én a Magyar Állami Operaházban mindjárt hármat is (Rimszkij-Korszakov: Seherezádé, Stravinsky: A tűzmadár, Muszorgszkij: Éj a kopár hegyen), amikor Kobayashi Ken-Ichiro a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát dirigálja. Már most Hanslickunk se mondhatja komolyan, hogy a Mogyeszt mondjuk azt a címet is adhatta volna művének, hogy "Holdfényes sétagalopp", és nyilván Rimszkij-Korszakov is mást komponált volna ezzel a címmel: "Madame Bovary". És persze téves, hogy pusztán távoli és laza az összefüggés a cím és az annak megfelelni vágyó zene között. Muszorgszkij pontosan egy vad éjszakát akart megjeleníteni, és ez sikerült is neki. Ha ránézünk Repin híres portréjára, jobban megértjük, miféle eszefogyott éjjel lehetett az, és nagyjából azt is sejthetjük, mi vár ránk az italozó életmód és zenehallgatás folyományaként. Legyen akárhogy is, vállaljuk, és mivel a zenéért még a fizetőpincér feddő tekintetét is elviseljük, másnap szintén koncertre megyünk, egy újabb szláv programzene megtekintésére, ekkor Smetana agyonfolyatott Moldváját adják, a Szlovák Filharmonikus Zenekart Vladimír Válek hajszolja a gátak ellen (MűPa, 19.30).
Figyelmébe ajánljuk
Messengeren írogatnak a kormánypárti politikusok, de mi történik a hírcsatornáikban?
A Facebook és a Google betiltotta a politikai üzeneteket, mire a fideszes politikusok most saját hírcsatornáikon keresztül próbálják elérni a választókat. Egy minisztertől és egy kormányszóvivőtől, pontosabban az általuk vezetett digitális polgári köröktől kaptunk meghívót. Megnéztük, miről zajlik a beszélgetés.
Vérző papírhold
A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.
Szűznemzés
Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.
Bárhol, kivéve nálunk
Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.
Brahms mint gravitáció
A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.
Scooter inda Művhaus
„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.
Who the Fuck Is SpongyaBob?
Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.
Intenzív emberi találkozások lenyomatai – Mary Ellen Mark kiállítása a Mai Manó Házban
Az amerikai dokumentarista fotográfia egyik legfontosabb alakjának munkáiból először láthatunk önálló kiállítást Magyarországon a Mai Manó Házban. E válogatásban a fotográfus a nők változatos szerepeit, küzdelmeit és társadalmi pozícióit mutatja be, tudatosan kerülve a romantizálást és a szentimentalizmust.
Budapest a csőd szélén: a döntés Orbán Viktor kezében van
A főváros nem más neki, mint a hatalommal való visszaélés egyik terepe, jó esetben olimpiai színhely, ez pedig nem sok jót ígér.
Idejekorán megkezdett agymosás - gyerekeknek
Kormánypropaganda ment a Cinema City egyik mozijában a film vetítése előtt. Mintegy a legnagyobb természetességgel, hisz’ ez az élet rendje.
A Gajdos László elleni támadások jól mutatják a Fidesz-univerzum ún. értékrendjét
"Kaptál pénzt és érdemrendet Orbán Viktortól, úgyhogy kuss!"
A Mi Hazánk és a birodalom
A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideológia terjesztésében vállal nagy szerepet. A pártelnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.