Ezek a kérdések foglalkoztatták Hanslick barátunkat egyetlen esztétikai művében (A zenei szép - Typotext Kiadó, 365 oldal, 3200 Ft, tessék azonnal megvásárolni Csobó Péter György jegyzeteivel és fordításában!). Nemmel válaszolt, megfontolandó érvekkel ráadásul. Veszi Beethoventől az Egmont nyitányt, és kijelenti: "Beethoven nyitányának tartalmát nem Egmont alakjai, tettei és gondolkodásmódja alkotják, ahogy az Egmont című kép és dráma esetében. A nyitány tartalmát azok a hangsorok alkotják, melyeket a komponista tökéletesen szabadon hoz létre önmagából a zenei gondolkodás törvényei szerint." Eddig rendben. Ám Eduardunk szerint kétségtelenül van összefüggés Egmont és a zene között, ez azonban "olyan laza és önkényes, hogy a zenemű hallgatója sohasem találná ki a mű állítólagos tárgyát, ha a zeneszerző a nyomatékos névadással eleve nem terelné erőnek erejével a hallgató képzeletét meghatározó irányba. A meghatározott felirat révén arra kényszerülünk, hogy a zeneművet összevessük egy tőle különböző tárggyal, ám ekkor kénytelenek vagyunk egy olyan mércét alkalmazni, amely nem zenei." (Kiemelések az eredetiben.) De miért is kellene ezt a hallgatónak kitalálnia? Nyilvánvaló persze, hogy Hanslick dühe - noha a klasszikus Beethovenre hivatkozik - a könyv első kiadásának idején (1854) nagy lábra kapott romantikus iskola programzenés képzetei ellen irányult; ezért a türelmetlenség. De 150 év múltán tegyünk egy próbát mi is! E héten például főleg szláv programzenészek műveit hallhatjuk. Május 22-én a Magyar Állami Operaházban mindjárt hármat is (Rimszkij-Korszakov: Seherezádé, Stravinsky: A tűzmadár, Muszorgszkij: Éj a kopár hegyen), amikor Kobayashi Ken-Ichiro a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát dirigálja. Már most Hanslickunk se mondhatja komolyan, hogy a Mogyeszt mondjuk azt a címet is adhatta volna művének, hogy "Holdfényes sétagalopp", és nyilván Rimszkij-Korszakov is mást komponált volna ezzel a címmel: "Madame Bovary". És persze téves, hogy pusztán távoli és laza az összefüggés a cím és az annak megfelelni vágyó zene között. Muszorgszkij pontosan egy vad éjszakát akart megjeleníteni, és ez sikerült is neki. Ha ránézünk Repin híres portréjára, jobban megértjük, miféle eszefogyott éjjel lehetett az, és nagyjából azt is sejthetjük, mi vár ránk az italozó életmód és zenehallgatás folyományaként. Legyen akárhogy is, vállaljuk, és mivel a zenéért még a fizetőpincér feddő tekintetét is elviseljük, másnap szintén koncertre megyünk, egy újabb szláv programzene megtekintésére, ekkor Smetana agyonfolyatott Moldváját adják, a Szlovák Filharmonikus Zenekart Vladimír Válek hajszolja a gátak ellen (MűPa, 19.30).
Figyelmébe ajánljuk
Fiúk a barakkból
Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.
Lehetnénk jobban is
Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.
Rákosrendezőt elbukta, a Belügyminisztérium épületét vihette az emírségekbeli befektető
Fájdalomdíj lehetett Mohamed Alabbar számára a közel 51 milliárdba kerülő szuperingatlan.
Magyarország borvirágos ábrázata: Nagy Feró a rendszer arcává vált
Ha Nagy Feró, ha Orbán Viktor gondolatai is hagyták el a nemzet ünnepén a Kossuth-díjas művész száját, egyre megy, az okosság kimondatott.
A kamu Magyar Péter-videók és -szövegek a korábbi fideszes kampányok logikus folytatását jelentik
"Az újdonság mindössze annyi, hogy a csalás, a hazugság, a szabályok be nem tartása, a legelemibb erkölcsi korlát és gát tökéletes hiánya immár minden kétséget kizáróan látható, akár a legelvakultabb hívő számára is."
„Ők nem láthatatlanok”
A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.
Polgár Csaba: „Van pénz, de ezzel inkább az ideológiát szolgálják ki, és nem a kultúrát”
Az Örkény Színház művészeti vezetőjét az új feladatkör nehézségeiről, terveiről, színészi, rendezői pályájának alakulásáról, valamint a színházi szakma megosztottságáról is kérdeztük.
A szándékos tudatlanságról: miért nem akarunk politikai szempontból érzékeny tényeket megismerni?
Sok barátság, családi kapcsolat ment 2010 óta gajra politikai vitákon, mostanában már leginkább csak a „lopásról” zajlik a süketek párbeszéde. A szándékos vagy motivált tudatlanság jelenségének több oka is lehet, de ennek stratégiai változata Orbán Viktor gazdaságpolitikai döntéseinél is érzékelhető.
Az egykori zsidó lakosságnak állít emléket a magyar kisebbség Nagyváradon
Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.
„Ez az identitásom része”
Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.
