chili & vanilia - Holnap halnap - dobozból

  • .
  • 2007. május 24.

Trafik

A hazai halárusok és mélyhűtőpultok lehangoló látványa előtt toporogva néha behunyom a szemem, és arról álmodozom, hogy a Nagycsarnok egy része hirtelen hangos, zsúfolt halpiaccá változik.

A hazai halárusok és mélyhűtőpultok lehangoló látványa előtt toporogva néha behunyom a szemem, és arról álmodozom, hogy a Nagycsarnok egy része hirtelen hangos, zsúfolt halpiaccá változik. Hajnalban nagydarab férfiak szeletelik a frissen érkezett fogást, feleségük élő rákokat, kagylókat pucol, és tippeket ad, hogy a legfinomabbak. Az étlapokat ellepik a herkentyűk, teraszainkon fokhagymával és friss fűszerekkel grillezett hal illata terjeng. Persze zavarba jönnénk, ha egyik napról a másikra teremne egy tengerünk: ki halászna például? "rákon át vitázhatnánk az EU-val mindenféle tőkehal- és szardíniakvótákról. Horgászaink jól meggazdagodnának: halügyi továbbképzéseket tartanának, amelyeken azt magyaráznák, hogyan fogjunk hozzá egy-egy komolyabb hal feldolgozásához. Nemzeti Halnévadó Intézet létesülne, amelyben halszakértők mediterrán tanácsadók segítségével neveket találnának ki. Több esetben talán meglepődve szembesülnénk azzal, hogy amit eddig valaminek hittünk, az igazából köszönő viszonyban sincs az igazival.

Vegyük például a tonhalat. Utazásainknak és legújabb kori éttermeinknek hála, ma már talán nem a szürke, zacskós mélyhűtött áru jut az eszünkbe. Váncsa István a tonhalakról szóló értekezésében a következőt írja: "Éezenkívül van még az a valami, amit Magyarországon tonhalnak hisznek, de arról nem tudom megmondani, micsodaÉ Amit én addig tonhalnak hittem, az olyan volt, mint a megdermedt tojásfehérje, a valódi tonhal viszont olyan, mint a friss marhahús." Ábrándozom egy kört, vajon a valóban steakre hasonlító Ahit, a bonitót vagy a fehér húsú albacore tonhalfajtát kedvelnénk-e leginkább, ha lehetne kapni - majd kinyitom a szemem, és beletörődve kosaramba rakom a tonhalkonzervet. Krémet vagy salátát gyártok, esetleg megpróbálom reprodukálni a baszkföldi pintxobárban elraktározott ízeket. Baszk pirospaprikát, piquillost nem kapok, marad a kaliforniai paprika.

Sült paprikába töltött tonhalsaláta

Hozzávalók (2-4 adag)

2 piros kaliforniai paprika

1 doboz natúr tonhal

fél fej lilahagyma, felaprítva

1 tk. kapribogyó, apróra vágva

1 tk. reszelt citromhéj

1,5 ek. majonéz

1,5 ek. tejföl

só, bors

A paprikát félbevágjuk, kimagozzuk, a sütő grillfokozatán sütjük, amíg a héja fekete és hólyagos nem lesz. (Ez sütőtől függően kb. 8-15 perc.) Mély tálba tesszük, majd befedjük átlátszó fóliával, kb. 15 percig így hagyjuk. Ez alatt a paprika összeesik, a héja simán lehúzhatóvá válik. A meztelen paprikákat hosszú csíkokra vágjuk, némi olívaolajjal meglocsoljuk (ilyen formában több napig eláll a hűtőben). A tonhalat lecsöpögtetjük, villával darabokra szedjük, kikeverjük a többi hozzávalóval. Két kis szuflétálkát kibélelünk fóliával és a paprikacsíkokkal. Megtöltjük a tonhalkrémmel, a paprikát ráhajtjuk. Nehezéket helyezünk rá (pl. konzervdoboz), néhány órára hűtőbe tesszük.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk