Minden egyes vanílián található egy apró nyomott jel - olyasmi, mint az ékszereken -, amely tanúsítja az eredetiségét. Madagaszkáron a levegő állítólag tényleg vaníliaillatú. Jó lenne egyszer beleszagolni. Beszerzőm pici családi ültetvényről szerzett nagy csomag vaníliát, kihozni azonban csak úgy lehetett, hogy külön hatóságnál kellett bevizsgáltatniuk a származását és tulajdonságait. Nagyobb adag tárolása egyáltalán nem egyszerű feladat (egy része persze azonnal vaníliakivonatként végezheti: egy liter vodkába áztatunk vagy 15 rudat, majd három hét múlva felrázzuk, kész is!). Ilyenkor adódik a lehetőség, hogy az ember kísérletezzen egy kicsit. Enyhén édeskés zöldségleveseket például kiválóan lehet vaníliával illatosítani. Remek zöldborsóval, sárgarépával és édesburgonyával is. Így került a standard őszi sütőtökkrémlevesbe is némi vanília. Hogy túl édeskés se legyen tőle, tettem bele egy kis chilit, a spiritusz kedvéért, valamint némi birsalmát (ha már egyszerre van szezonjuk), hogy legyen benne egy kis gyümölcsös savanykásság. A végeredmény igen kellemes.
Birsalmás sütőtökkrémleves
vaníliával
Hozzávalók (4 adag)egy kis sütőtök (kb. 60 dkg)egy kicsi birsalma (kb. 40 dkg)2 salotta, finomra aprítva4 dkg vaj2 salottafél chilipaprika, kimagozva,
finomra aprítva7,5 dl húslevesfél rúd vanília
A sütőtököt zöldséghámozóval meghámozzuk, félbevágjuk, magját kikaparjuk, nagyobb darabokra vágjuk. A birsalmát szintén nagyobb (a sütőtökkel azonos méretű) darabokra vágjuk (héja, magház maradhat). 180 fokos sütőben, kb. 45-50 perc alatt, mindkettőt együtt, fóliával letakarva puhára sütjük. A salottát üvegesre pároljuk a vajon, beledobjuk a chilipaprikát is. Hozzáadjuk a sütőtököt és a birsalmát (amelyet puhán már könnyű hámozni, és levágni a kemény magházát). Felöntjük a húslevessel, ízesítjük. Belekaparjuk a vanília magjait, a rudat is belefőzzük. Néhány percig összefőzzük, végül pürésítjük és átpaszszírozzuk.
A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com
