tévésmaci - Nézd, a szamár nevet vagy vicsorít!

  • .
  • 2010. május 27.

Trafik

Értettem. Köszönjük, Szergej Mihailovics - mondta Sztupa, és már állt volna fel az asztaltól egy leírhatatlan grimasszal az arcán.
De Troché, aki csak nagyon ritkán ragadtatta magát ilyesmire, megfogta a karját, s szelíden visszahúzta a székre. Mintha csak azt mondta volna, hogy innentől majd én. Bele is fogott, átnézett az asztal fölött egyenesen a rezzenéstelen arccal maga elé meredő ötvenes férfi szemébe: ne csináljátok már, Sztrelok! Csak velünk szúrtok ki, s nektek sem lesz jobb. Nagyon kevesen voltak még itt Moszkvában is, akik a mozgalmi nevén (Lövész) merték szólítani Szorkint, az NKVD rettegett osztályvezetőjét. Troché speciel közéjük tartozott, érzékeny megfigyelő ki is szúrhatott valamiféle rezdülésnyi ellágyulást az ezredes arcán, amikor megszólította. De mintha meg sem történt volna, csak annyit mondott: kisfiúk vagyunk mi, ti meg pláne. A bizalmas kapcsolat onnan volt, hogy Troché egyszer - még Marseille-ben - kimentette a polkovnyikot valami balul sikerülő osztozkodásból. Partnereik, valami sötét gazemberek az OAS-ból átverve érezték magukat, joggal persze, de azért revolverrel nyilván nem kellett volna hadonászniuk. Azóta, ha Troché neve szóba került, Szergej Mihailovics csak annyit mondott, a magyarnak helyén van a szíve. Azóta, ha Moszkvába kellett menni, Sztupa és Troché az Arbat túlsó végén álló Belgrád szálló ikertornyának dolláros felében laktak.

Mi meg azóta is csak tévézünk.

Pénteken (28-án) például Paul Bowles Oltalmazó ég c. príma lektűrjének filmváltozatát 1990-ből, ami - mondjon bárki bármit - Bernardo Bertolucci pályájának csúcspontja (Duna Tv, 21.00).

Szombaton mindenki benyomásokat gyűjthet arról, hogy a klasszikus szó általában nem jelent semmit, s a film romlandóbb a málnánál vagy a halnál: A halál 50 órája az RTL Klubon, 15.25-kor.

Vasárnap csak éjszakára kapcsoljuk be a televíziót, akkor is inkább csak azért, hogy serdületlen környezetünknek alapfokú filmes TIT-előadás keretében bemutassuk a filmművészet egyik korai hírességét, az 1916-os Türelmetlenséget, bizonyos David Wark Griffith dolgozatát az m2-n 0 óra 20 perckor.

Hétfőn sem mondanám, hogy kockásra tévézzük a szemünket, de azért belehasítunk cseppeteget, itt van például a matiné a tv2-n, 11.35-kor, melyben megismerkedhetünk - persze hogy sokadszor - Butch és Sundance legendájával, ezúttal nímandok elővezetésében. Tehát valami olyasmire számítsanak, mint amikor a gimiben előadták a Hairt, vagy egy kicsit roszszabbra, mert azon legalább lehetett röhögni (meg azon is, hogy a másik osztály az István, a királyt zúzta). Este Clint Eastwood 1982-es fellépése a magyar címkultúra nagyobb dicséretére, a Lebujzenész nyolckor a Dunán. A Honkytonk Man kockáin a neves rendező és főszereplő sok viszkit fogyaszt, és nyomja a countryt haldoklás közben - mint testes művésznők az operaszínpadokon. Giccs, mint állat! Rögtön utána, 22.35-kor adják a Fiúk a rács mögött című 1946-os ff olasz filmet, Vittorio de Sica ugyancsak (v)érző szívű filmjében a nehéz életű római utcagyerek nehéz élete elevenedik meg. Ha úgy nézzük, mint a Biciklitolvajok - egyik - konkrét műtörténeti előzményét, nos, hátha jobb lesz.

Kedden a Filmmúzeumon 23.05-kor egy 1976-os svéd film, a Színről színre. Mit gondolnak, ki rendezte? Szerintem is ő.

Szerdán nem nézünk tévét, megpróbáljuk eladni valakinek.

Csütörtökön sírunk, hogy megint nem kellett senkinek, aztán bánatunkban megnézzük a Sose halunk meget, mert így mulat egy magyar úr a Filmmúzeumon este kilenckor. Nálunk a kerületi jófejfesztivál középdöntősei utána is ott maradnak a csatornán, mert 23.00-kor kezdődik A sebhelyesarcú, én meg megpróbálom rádumálni a nagyfatert, hogy öltözzön Robert Loggiának, és utánozza a hangját az erkélyen. Ha nem sikerül, megnézem az m2-n, 23.40-kor az Algír című 1938-as ff amerikai filmet, amelyben egy Bojler Károly nevű híres színész (marha jó neve van, Pepe le Moco) szédíti Hedy Lamarrt, de még inkább epekedik Párizs után...

Ha tévézünk, német nyugdíjasok mennek helyettünk Párizsba.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.