Egyre több helyen okoz pánikot a Zika-vírus. Az amerikai kontinens egyes országaiban különösen súlyos a helyzet, mert az enyhe lefolyású betegség feltételezett szövődményeként több ezer mikrokefáliás (kisfejű) csecsemő jött a világra.
Majomtól származik
A Zika a Flavivirus „nemzetségbe” tartozik, közeli rokona a szintén rettegve emlegetett, sárgalázat, dengue-lázat, japán agyvelőgyulladást kiváltó kórokozóknak, illetve a nyugat-nílusi vírusoknak. A Zikát – hasonlóan az említettekhez – jótékony burkolat védi meg a rátámadó immunrendszerünktől; alakja csaknem szabályos ikozaéder. Azon kórokozók közé tartozik, amelyek a HIV-hez vagy az ebolához hasonlóan állatról ugrottak át az emberre. Először 1947-ben azonosították az ugandai Zika trópusi erdőben a Yellow Fever Institute munkatársai egy nem őshonos, ketrecben tartott rhesusmakákóban, de a következő évben egy afrikai szúnyogban (Aedes africanus) is kimutatták jelenlétét. Már ebből sejthették, hogy ezt a vírust is úgynevezett vektorok – adott esetben szúnyogok – terjesztik, amelyek maguk nem fertőződnek meg. Az átugrás legkésőbb a 60-as években megtörtént, hiszen 1968-ban Nigériában már megtalálták a vírust az ottani lakosok szervezetében. A későbbi kutatások kiderítették azt is, hogy két törzse létezik: az elsőként felfedezett és tanulmányozott afrikai mellett van egy ázsiai is. A mostani, Amerikában terjedő módosulat a gyanú szerint a Francia Polinéziában azonosított ázsiai törzstől származik.
Jogos kérdés: ha ilyen régen betegít a Zika, korábban miért nem váltott ki pánikot? Nos, elsősorban azért, mert a vele járó láz a fertőzöttek többségénél enyhe lefolyású, becslések szerint 80 százalékuk szinte semmilyen tünetet nem mutat. A ténylegesen is megbetegedőknél (a fertőzöttek kb. 20 százaléka) a kórlefolyás enyhe fejfájással kezdődik, amit az arcon kezdődő és a felsőtestre kiterjedő kiütések, láz, kötőhártya-gyulladás, végtagi és hátfájdalmak kísérnek, ám a beteg 2–7 nap alatt, gyógyszer nélkül is tünetmentessé válik.
A mostani Zika-pandémia (világjárvány) 2007-ben kezdődött, ekkor mutatták ki először a vírust Afrikán és Dél-Ázsián kívül, a mikronéziai Yap szigetén. A következő években lépésről lépésre hódította meg a Csendes-óceán szigeteit, tavaly tavasszal pedig megjelent Brazíliában, s azóta rohamos tempóban terjed Dél- és Közép-Amerikában, a karibi szigetvilágban. A pánikot az okozza, hogy ezúttal a születendő gyerekeket fenyegető szövődménnyel hozták összefüggésbe a vírust: tavaly ugyanis a fertőzött területeken erőteljesen megugrott a mikrokefáliának, avagy kisfejűségnek nevezett születési rendellenességek száma. Az ebben szenvedő baba fejletlen aggyal és kisebb méretű koponyával jön a világra. Brazíliában 3500 esetet jelentettek a kórházak tavaly október és idén január között, ami hatalmas szám ahhoz képest, hogy a járvány kitörése előtt a 205 millió lakosú országban évente csak 150-200 mikrokefáliás gyerek született. Ahhoz, hogy igazolják e korrelációt, először azt kellett bizonyítani, hogy a vírus átjut a méhlepényen. A magzatvízben több újszülött esetében sikerült is kimutatni a vírus egyik információhordozó anyagát (RNS-ét), ám azonosítását mégis megnehezíti, hogy a tesztek nemcsak a Zika-vírus, hanem a Dél-Amerikában jóval elterjedtebb dengue-láz kórokozója ellen kifejlesztett antitestre is érzékenyek. Márpedig Brazíliában szinte minden felnőtt rendelkezik efféle fertőzésnyomokkal, ez pedig a Zika és a mikrokefália közötti kapcsolat igazolását nehezíti. Az is kérdéses, hogy miért nem derült fény korábban a vírusfertőzés és a kisfejűség közötti kapcsolatra. Az egyik lehetséges magyarázat szerint a mostani nagy esetszám (eddig Brazíliában a becslések szerint 1,5 millió ember fertőződhetett meg) nagyságrendekkel haladja meg a korábban regisztrált megbetegedések számát, és ekkora sokaságnál már sokkal feltűnőbbek lehetnek a korábban rejtve maradt korrelációk. A friss becslések szerint a leginkább fertőzött brazíliai területeken az újszülöttek 1 százaléka jöhet világra kisfejűséggel, ám a fertőzött várandós anyák egyelőre nehezen megbecsülhető hányada (nem mindegyikük!) hoz világra mikrokefáliás csecsemőt. A mostani járványt okozó vírus ráadásul mutálódhatott is, hiszen egyes vizsgálatok arra utalnak, hogy módosultak bizonyos nem szerkezetalkotó, de a vírus által kódolt fehérjék, s ezek gyorsítják a vírus szaporodását az emberi szervezetben.
A kutatások jelenlegi fázisában még nem tudjuk, hogyan váltja ki a vírus a kisfejűséghez vezető, vélhetően genetikai károsodást, de az biztos, hogy a dél-amerikai esetek egyre súlyosabb, maradandó értelmi fogyatékosságot okozó agykárosodással, sok esetben az újszülött halálával járnak. Minden bizonnyal járványtörténeti és családpolitikai kuriózum, hogy néhány érintett ország (Kolumbia, Ecuador, Salvador, Jamaica) egészségügyi hatósága arra intette a nőket, halasszák el a gyermekvállalást, amíg nem tisztázódnak a betegség kockázatai, vagy nem fejlesztenek ki hatékony ellenszert (erről lásd Nincs gyógyír című keretes írásunkat). A WHO becslése szerint a Zika-járvány az év végére átterjedhet az amerikai kontinens nagy részére, és hamarosan akár 4 millió fertőzött is lehet. A félelmet igazolja, hogy az év elején már Hawaiiról is jelentettek mikrokefáliás esetet: az anya feltehetően Brazíliában, szúnyogcsípéstől fertőződött meg.
Ne hozzuk haza!
A szakemberek egyelőre azt hangsúlyozzák, hogy a vírus terjesztéséért azok az Afrikában és Ázsiában honos trópusi szúnyogfajok a felelősek, melyek az utóbbi évtizedben rohamosan terjednek az Újvilágban is. Így akár hátra is dőlhetnénk abban a tudatban, hogy a Zika-lázat Magyarországon nem honos szúnyogfajok terjesztik – csakhogy a vírus emberről emberre is átjut, mégpedig szexuális úton. Sokat elmond a tudósok felelőtlenségéről, hogy igazoltan elsőként egy amerikai egyetemi kutató, Brian Foy entomológus fertőzte meg így a feleségét, miután 2009-ben visszatért szenegáli kutatóútjáról. A betegség a házastársi együttlét után fejlődött ki nála, de ekkor már a nején is mutatkozott a Zika-láz egyik jellegzetes tünete, az extrém fényérzékenység.
De gond lehet a vírust terjesztő szúnyogfajokkal is. Úgy tűnik, hogy nem akarnak megülni a potrohukon, s főleg a nemzetközi szállítások révén rohamosan terjednek a világban, ráadásul olyan klimatikus régiókban is, ahol korábban nem fordultak elő. Nem is egy konkrét szúnyogfajról van szó! Több egzotikus moszkitófaj mellett főleg a trópusokon igen gyakori egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) és a hideget jobban tűrő ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) terjeszti a lázat, amely viszont egyre több európai országban jelenik meg, s nem is csak a kontinens déli, hanem nyugati és középső vidékein is. Ráadásul a genetikai vizsgálatok szerint képes áttelelni az Egyesült Államokban, a Nagy-tavak vidékén is. Az éghajlatváltozás hatásait kutató szakértők szerint az elkövetkező években, évtizedekben Európában is tapasztalható melegedés nyertesei sok más, északra terjeszkedő faj mellett a korábban csak a trópusokon honos szúnyogfajok lehetnek.
Az Országos Epidemiológiai Központot arról tájékoztatták, hogy dél-amerikai, illetve dél-ázsiai útjuk során több európai polgárt is megfertőzött a vírus. Az Egyesült Királyságban öt esetet regisztráltak, Hollandiában hatot, Németországban kettőt, Finnországban és Dániában egyet-egyet. A fertőzöttek Kolumbiában, Guyanában, Suriname-on, Mexikóban, Venezuelában, Haitin és a Maldív-szigeteken jártak. A betegség hazai megjelenésének a veszélyét az illetékesek rendkívül alacsonynak minősítik, de nem zárják ki. Annyi biztos, hogy a járványügyi felügyeleti rendszerben egyelőre nem szereztek tudomást Zika-lázra utaló gyanús megbetegedésről.
Az ÁNTSZ arra inti az érintett országokba utazókat, hogy lehetőség szerint megfelelő ruházattal, kemikáliákkal, szúnyoghálóval védekezzenek a betegséget terjesztő csípőszúnyogokkal szemben, mivel védőoltás egyelőre nincs. Várandós kismamáknak, a terhességet tervezőknek a nagyfokú kockázat miatt érdemes különös gondot fordítani a szúnyogcsípések elkerülésére, vagy egyenesen elkerülni a fertőzés által érintett régiókat. A járványügyi szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy ha a hazatérésünket követő három héten belül láz, kiütés, fejfájás, kötőhártya-gyulladás vagy ízületi fájdalom jelentkezik, azonnal forduljunk orvoshoz.
| Nincs gyógyír A Zika-vírus kapcsán kialakult pánikhelyzet egyik forrása, hogy nem áll rendelkezésre megelőző védőoltás, s egyelőre még nem ismerünk olyan, a már megbetegedettek kezelésére alkalmas hatékony antivirális szert sem, ami a szövődmények elkerülése szempontjából lenne fontos. Pedig látszólag nem volna nagy boszorkányság, elvégre más, szintén a Flavivirus nemzetségébe tartozó vírusok ellen létezik vakcina: oltanak már sárgaláz, dengue-láz vagy éppen kullancs okozta encephalitis (agyvelőgyulladás) ellen is. Noha számos, a hasonló feladatok megoldása során komoly tapasztalatot szerzett kutatóintézet látott hozzá a Zika-vakcina kifejlesztéséhez, ma még nem tudni, hogy mikor állnak elő hatékony és biztonságos védőoltással. Nem mindenki optimista ez ügyben, az egyik jeles amerikai kutató, Nikos Vasiliakis szerint 1-2 év elég lehet ugyan a védőoltás kifejlesztéséhez, de a tesztek és az engedélyezési folyamat hosszabb időt vehet igénybe, így csak 10-12 év múlva lesz megbízható, mindenki számára elérhető vakcina. |
