A magyarok egyharmada telefonfüggő, a legtöbben az okostelefonjukkal fekszenek és kelnek

  • Narancs.hu/MTI
  • 2018. február 6.

Tudomány

Van, aki húsz órán át nem képes megválni az okostelefonjától.

Magyarországon az okostelefon-tulajdonosok 29 százaléka tartja magát telefonfüggőnek, ami jelentősen elmarad a 42 százalékos régiós átlagtól – derül ki az Ipsos felméréséből, amelyet a Huawei megbízásából az okostelefonok napi használatáról készített.

A felmérés szerint a magyaroknak csupán 62 százaléka használja hanghívásra a készülékét, 83 százalék fotózásra, 77 százalék szöveges üzenetek küldésére, 76 százalék pedig a telefonján keresztül lép fel a közösségi oldalakra. A kutatásból kiderül, hogy a magyarok többsége egy órát sem bír ki a mobilja ellenőrzése nélkül, a válaszadók 38 százaléka pedig egy óra leforgása alatt többször is, akár 10 percenként vagy még gyakrabban ránéz a telefonjára.

Ráadásul 10-ből 3 megkérdezett több mint 20 órán keresztül képtelen megválni az okos készülékétől, annak ellenére, hogy közel kétharmaduk maximum napi 3–8 órán keresztül használja aktívan a telefonját, a válaszadók 81 százaléka pedig alvás közben is kartávolságon belül tartja a készülékét. A magyarok 45 százaléka az ébredést követően először a telefonja után nyúl, elalvás előtt pedig 58 százalékuk még az interneten böngészik a telefonja segítségével.

Ugyanakkor a magyarok 42 százaléka úgy érzi, túl sok időt tölt az okostelefonjával, 49 százalékuk pedig megpróbál időkorlátot is szabni a mobilozásnak.

A kutatás 12 európai országban több mint hatezer felhasználó, köztük 501 magyar okostelefon-tulajdonos bevonásával készült, januárban.

(MTI)


Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.