Jelentős előrelépés a természetvédelemben: a jövőben nem lehet eladni befogott elefántokat cirkuszoknak, állatkerteknek

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. augusztus 19.

Tudomány

Számtalan állat menekülhet meg a szórakoztatóipartól.

Betilthatják vadon élő afrikai elefántok eladását állatkerteknek és cirkuszoknak, miután a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) Genfben zajló konferenciáján meglepetésre többséget kapott egy erről szóló indítvány.

Ha a javaslatot a tanácskozás augusztus 28-i zárónapján a plenáris ülés is jóváhagyja, az afrikai vadonban befogott elefántokat csak természetvédelmi központoknak lehet eladni, ahol az állatok továbbra is természetes környezetükben élhetnek. Hírügynökségi elemzők azzal számolnak, hogy az indítvány megkapja az érvénybe lépéshez szükséges kétharmados többséget a plénumon is. 
Természetvédők „történelmi győzelemről”, „a helyes irányba tett óriási lépésről” beszélnek.

A döntés számtalan elefántot ment meg attól, hogy kiragadják vadon élő családjából és élete hátralévő részét hiányosan felszerelt állatkertben kényszerüljön leélni – jelentette ki Iris Ho, a Human Society International (HSI) vadállatszakértője. A World Animal Protection szóvivője, Cassandra Koenen szerint „a genfi konferencia egyértelműen megerősítette, hogy az elefántok nem a szórakoztatóiparba valók.”

Afrika sok térségében már tilos elefántokkal kereskedni, a kontinens déli részén azonban még engedélyezett a kihalás fenyegette állatok adásvétele. A HSI adatai szerint csak Zimbabwe 100 elefántborjút adott el kínai állatkerteknek 2012 óta. A mintegy 36 ezer vadon élő állat- és növényfajt felölelő egyezményt aláíró 183 ország képviselői 56, az egyezmény kiterjesztésére javaslatot vitatnak meg Svájcban. (MTI)

A Magyar Narancs a közelmúltban foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a vadon élő állatok szerepeltetését szabad-e engedélyezni a cikruszokban.

 

Be kell-e tiltani a sokak által állatkínzásnak tartott cirkuszi idomítást?

Több mint 42 ezren írták alá azt a petíciót, amelynek célja, hogy tiltsák be az állatok szerepeltetését a hazai cirkuszokban. A társadalmi igény megvan a változtatásra - de tényleg ez szolgálná az állatok érdekeit? „Elefántokat és más állatokat láncra verve, apró ketrecekben tartanak, veréssel kényszerítik őket arra, hogy fizikailag nehéz trükköket hajtsanak végre" - számol be a PeTA Deutschland munkatársa, Yvonne Würz.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.