Jelentős előrelépés a természetvédelemben: a jövőben nem lehet eladni befogott elefántokat cirkuszoknak, állatkerteknek

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. augusztus 19.

Tudomány

Számtalan állat menekülhet meg a szórakoztatóipartól.

Betilthatják vadon élő afrikai elefántok eladását állatkerteknek és cirkuszoknak, miután a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) Genfben zajló konferenciáján meglepetésre többséget kapott egy erről szóló indítvány.

Ha a javaslatot a tanácskozás augusztus 28-i zárónapján a plenáris ülés is jóváhagyja, az afrikai vadonban befogott elefántokat csak természetvédelmi központoknak lehet eladni, ahol az állatok továbbra is természetes környezetükben élhetnek. Hírügynökségi elemzők azzal számolnak, hogy az indítvány megkapja az érvénybe lépéshez szükséges kétharmados többséget a plénumon is. 
Természetvédők „történelmi győzelemről”, „a helyes irányba tett óriási lépésről” beszélnek.

A döntés számtalan elefántot ment meg attól, hogy kiragadják vadon élő családjából és élete hátralévő részét hiányosan felszerelt állatkertben kényszerüljön leélni – jelentette ki Iris Ho, a Human Society International (HSI) vadállatszakértője. A World Animal Protection szóvivője, Cassandra Koenen szerint „a genfi konferencia egyértelműen megerősítette, hogy az elefántok nem a szórakoztatóiparba valók.”

Afrika sok térségében már tilos elefántokkal kereskedni, a kontinens déli részén azonban még engedélyezett a kihalás fenyegette állatok adásvétele. A HSI adatai szerint csak Zimbabwe 100 elefántborjút adott el kínai állatkerteknek 2012 óta. A mintegy 36 ezer vadon élő állat- és növényfajt felölelő egyezményt aláíró 183 ország képviselői 56, az egyezmény kiterjesztésére javaslatot vitatnak meg Svájcban. (MTI)

A Magyar Narancs a közelmúltban foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a vadon élő állatok szerepeltetését szabad-e engedélyezni a cikruszokban.

 

Be kell-e tiltani a sokak által állatkínzásnak tartott cirkuszi idomítást?

Több mint 42 ezren írták alá azt a petíciót, amelynek célja, hogy tiltsák be az állatok szerepeltetését a hazai cirkuszokban. A társadalmi igény megvan a változtatásra - de tényleg ez szolgálná az állatok érdekeit? „Elefántokat és más állatokat láncra verve, apró ketrecekben tartanak, veréssel kényszerítik őket arra, hogy fizikailag nehéz trükköket hajtsanak végre" - számol be a PeTA Deutschland munkatársa, Yvonne Würz.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.