Keselyűvizit Magyarországon

Itt lőnek!

Tudomány

Két barátkeselyű repült be nemrég Magyarország fölé. Legutóbb 2008-ban, azelőtt az 1930-as években bukkant fel egy-egy nálunk. Most az egyik példányt egy elsőéves egyetemista lefotózta, a másikat valaki lelőtte.

A barátkeselyű Magyarországon majdnem olyan ritka, mint a fehér holló. Nem életszerű, hogy egy természetfotós kiül a lesre azzal, hogy majd ilyen madarat fog fényképezni. „Geszt mellett, a Begécsi-tavak környékét jártuk be az egyik oktatómmal, a későbbi hüllő- és kétéltű-monitoring céljából” – idézi föl Fábián Péter Imre, a Debreceni Egyetem első­éves, zoológus mester szakirányon tanuló biológus hallgatója az április 25-i eseményt. „Bár én inkább madaras vagyok, más tanszéki projektekben is részt veszek. A vízpartot kellett figyelni, hüllőket, kétéltűeket, de én azért az eget is néztem. Feltűnt, hogy dél felől nagy testű ragadozók jönnek, előbb egy 8–10 egyedes csapat, utánuk 4–5 példány. Kétszáz méter magasan lehettek, észak-északnyugati irányba tartottak, néhány percig lehetett őket látni. Feltűnt, hogy az egyik nagyobb, és mintha a többiek csipkednék, kergetőznének vele, de nem volt idő arra, hogy távcsővel is megnézzem. Azonnal fényképeztem, azzal a szándékkal, hogy majd a képeken megnézem, mit is láttam. Nappal szemben, ötvenszeres, hatvanötszörös zoomot használva nem sok minden látszott. Lehetett számítani ragadozókra, mert most vonulnak: én kígyászölyvet, békászó sast, darázsölyvet vártam. Ahogy eltűntek a horizonton, folytattam a munkát, bejártunk még tíz kilométert. Aztán a kocsinál volt alkalmam alaposabban megnézni a képeket.”

 
Barátkeselyű a békés megyei Gesztnél, sasok között. Kicsit nagyobb
Fotó: Fábián Péter Imre

Neve is volt: Ichera

A rétisasok és parlagi sasok között látott nagyobb, egyenes farkú és szárnyszegélyű madár fotóját az egyetemista elküldte egy tapasztalt biológusnak, aki azt írta vissza, hogy egy barátkeselyű van a képen. Az észlelés szenzáció, mert a barátkeselyű fokozottan védett faj, régen eltűnt Magyarországról. A 19. században időnként láttak egyet-egyet, aztán 1932 óta csak egyszer, 2008-ban.

A felvételekbe belenagyítva, a fényeken állítva derült ki, hogy a madáron nincs gyűrű. Ennek azért van jelentősége, mert mint azt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közzétette, valószínűleg két barátkeselyű érkezett a Balkán-félsziget felől, meglehet, eredetileg együtt. A Fábián Péter Imre által lefotózott példány természetes fészekaljból származhat. A másik, gyűrűvel és jeladóval ellátott, tehát nyomon követett madárnak viszont neve is volt: Ichera. Spanyolországban kelt ki, szintén természetes fészekben, 2019-ben, de még abban az évben elütötte egy autó. Helyi madárvédők gyógyították meg és ápolták, aztán tavaly, a barátkeselyű-visszatelepítési program keretében Bulgáriába vitték, ahol idén márciusban engedték el. Egy hónapig Bulgáriában vándorolt, aztán észak felé fordult, és Szerbián, Románián keresztül érkezett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, ahol három nappal a megérkezése után eltűnt. Valószínűleg lelőtték.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.