Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata helyszínén először 1950-ben, katonai erődítési munkák közben találtak emberi csontokat. Tíz évvel később két tömegsírt tártak fel részlegesen, majd folytatódott az ásatás. A Mohácsi Nemzeti Emlékhely területén most a IV. számú tömegsír régészeti és antropológiai feltárása zajlik.
A kutatócsoport egyik tagja, a Szegedi Tudományegyetem antropológus tanszékvezetője, Pálfi György a Szegedi Tudományegyetem híroldalának arról számolt be, milyen következtetésre jutottak a megbontott tömegsírnál, a kaotikusan, egymásra roskadva fekvő emberi maradványok tanulmányozása alapján.
Az antropológusok feladata az, hogy beazonosítsák az összetartozó csontokat, majd kiemelik, csoportosítják a maradványokat. Az anatómiai illesztés későbbi művelet, a Mohács-kutatóházban folytatódik. A feltárás nem csak azt segíti elő, hogy az egymásra dobált halottak maradványait később, a csata ötszázadik évfordulóján rendesen is eltemessék, hanem új információkkal is szolgál a csatáról és arról, mi történt utána.
Pálfi arról nyilatkozott, a feltárás egyik legfontosabb eredménye az, hogy meglapozottá vált a feltevés: a törökök a csata után tömegesen, nagyon brutális módon mészároltak le mintegy kétezer hadifoglyot.
Azt a korabeli török források is említik, hogy a csatában kétezer foglyot ejtett a szultán serege, részben a csatamezőn, illetve akkor, amikor Bali bég megtámadta a magyar sereg távolabb álló szekértáborát. Az SZTE Embertani Tanszékének vezetője azt mondja, fiatal férfiak maradványai is vannak a sírban, apródként, lovászfiúként szolgáló 11-12 éves gyerekeké és nőké is.
A törökök eredetileg váltságdíjat akarhattak értük cserébe, de aztán – a török források szerint – Szulejmán szultán úgy döntött, nem visznek magukkal foglyokat.
A sebekből ítélve a törökök éles szablyákkal fejre, nyakran mért csapásokkal, egyszerre több foglyot is kaszabolva ölték meg az egymás mellé térdepeltetett, lehajtott fejű embereket, akiket aztán tömegsírba dobtak.
A kutatók valószínűsítik, hogy a letérdeltetett hadifoglyok keze nem volt hátrakötve. Amíg éltek, közös rabláncon lehettek. A tömegsírokban össze-vissza állnak a kezek. Ez arra utal, hogy a testeket kezüknél-lábuknál fogva dobták a gödörbe, és ahogy estek, úgy maradtak a sírban.
A kutatók arra készülnek, hogy arcrekonstrukció segítségével több áldozat arcát is megmutatják az 500. évfordulóra.
A címlapkép a Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjánál készült. Fotó: MTI/Sóki Tamás
