Kétezer hadifoglyot kaszaboltak le a törökök Mohácsnál

  • narancs.hu
  • 2024. július 17.

Tudomány

Antropológus számára is döbbenetes látvány az áldozatok tömegsírja.

Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata helyszínén először 1950-ben, katonai erődítési munkák közben találtak emberi csontokat. Tíz évvel később két tömegsírt tártak fel részlegesen, majd folytatódott az ásatás. A Mohácsi Nemzeti Emlékhely területén most a IV. számú tömegsír régészeti és antropológiai feltárása zajlik.

A kutatócsoport egyik tagja, a Szegedi Tudományegyetem antropológus tanszékvezetője, Pálfi György a Szegedi Tudományegyetem híroldalának arról számolt be, milyen következtetésre jutottak a megbontott tömegsírnál, a kaotikusan, egymásra roskadva fekvő emberi maradványok tanulmányozása alapján.

Az antropológusok feladata az, hogy beazonosítsák az összetartozó csontokat, majd kiemelik, csoportosítják a maradványokat. Az anatómiai illesztés későbbi művelet, a Mohács-kutatóházban folytatódik. A feltárás nem csak azt segíti elő, hogy az egymásra dobált halottak maradványait később, a csata ötszázadik évfordulóján rendesen is eltemessék, hanem új információkkal is szolgál a csatáról és arról, mi történt utána.

Pálfi arról nyilatkozott, a feltárás egyik legfontosabb eredménye az, hogy meglapozottá vált a feltevés: a törökök a csata után tömegesen, nagyon brutális módon mészároltak le mintegy kétezer hadifoglyot. 

Azt a korabeli török források is említik, hogy a csatában kétezer foglyot ejtett a szultán serege, részben a csatamezőn, illetve akkor, amikor Bali bég megtámadta a magyar sereg távolabb álló szekértáborát. Az SZTE Embertani Tanszékének vezetője azt mondja, fiatal férfiak maradványai is vannak a sírban, apródként, lovászfiúként szolgáló 11-12 éves gyerekeké és nőké is. 

A törökök eredetileg váltságdíjat akarhattak értük cserébe, de aztán – a török források szerint – Szulejmán szultán úgy döntött, nem visznek magukkal foglyokat.

A sebekből ítélve a törökök éles szablyákkal fejre, nyakran mért csapásokkal, egyszerre több foglyot is kaszabolva ölték meg az egymás mellé térdepeltetett, lehajtott fejű embereket, akiket aztán tömegsírba dobtak.

A kutatók valószínűsítik, hogy a letérdeltetett hadifoglyok keze nem volt hátrakötve. Amíg éltek, közös rabláncon lehettek. A tömegsírokban össze-vissza állnak a kezek. Ez arra utal, hogy a testeket kezüknél-lábuknál fogva dobták a gödörbe, és ahogy estek, úgy maradtak a sírban.

A kutatók arra készülnek, hogy arcrekonstrukció segítségével több áldozat arcát is megmutatják az 500. évfordulóra.

A címlapkép a Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjánál készült. Fotó: MTI/Sóki Tamás

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

A falu bolondjai

Hadházy Ákos második videón is dokumentált parlamenti találkozása Orbán Viktorral pontosan úgy sikerült, mint az előző, mintha az a több mint két esztendő el sem illant volna, mintha még mindig 2023 júniusa lenne.

A mártír

„Ki ölte meg Charlie Kirköt?” – ezt énekelhetné valamelyik NER-kompatibilis polbeat együttes, ha volnának olyanok.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

A műfaj legnagyobbjaival

Tegye fel a kezét, akinek Bayreuth hallatán először nem Wagner jut eszébe. Nem csoda, hiszen 1876, Wagner Festspielhausának, a kizárólag Wagner-operák előadására épített operaháznak a megnyitása óta a két név elválaszthatatlanul összefonódott. De a városnak van egy másik elsőrangú fesztiválja is.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.