Nagyvárosi természetbúvár: Ezüstös ősrovar

  • Winkler Róbert
  • 2000. augusztus 31.

Tudomány

Gyakorlatilag senki sem tudja, melyik az ezüstös ősrovar. Az is rejtély, milyen állat szaladgál kétségbeesetten a kád aljában, amikor váratlanul felkapcsoljuk a villanyt a fürdőszobában. Vékony, hosszúkás, mintha csillogna egy kicsit, de nagyon sérülékeny: ha megpróbáljuk kimenteni, valószínűleg szétlapítjuk, bármennyire óvatosan nyúljunk is hozzá. A titokzatos idegen a legtöbbször a lefolyóban végzi.
Gyakorlatilag senki sem tudja, melyik az ezüstös ősrovar. Az is rejtély, milyen állat szaladgál kétségbeesetten a kád aljában, amikor váratlanul felkapcsoljuk a villanyt a fürdőszobában. Vékony, hosszúkás, mintha csillogna egy kicsit, de nagyon sérülékeny: ha megpróbáljuk kimenteni, valószínűleg szétlapítjuk, bármennyire óvatosan nyúljunk is hozzá. A titokzatos idegen a legtöbbször a lefolyóban végzi.

A bodobácsot azért hanyagolja el a tudóstársadalom, mert túlzottan közönséges. Lehet ebben valami, de nem ez az egyetlen ok. Az ezüstös ősrovar legalább olyan közönséges városi állat, mint a bodobács, sőt: szinte minden lakásban szaladgál néhány példány. Közönséges tehát, ennek ellenére tengernyi róla a szakirodalom. Hogy miért? A zoológia is úgy működik, hogy amiben van lóvé, arról van információ. Hogy miért van lóvé az ezüstös ősrovarban, és miért nincs a bodobácsban? Egyrészt természetesen a szabadkűművesek miatt. Másrészt mert a multik irányítják a kutatást. És mi fontos a multiknak? A "káros" állat. Az ezüstös ősrovar pedig káros, így az irtására szánt kemikáliák milliárdos bizniszt hozhatnak.

Az ezüstös ősrovar név csak a szakmában használatos - a legtöbben ezt az állatot

nem is hívják sehogy

Amatőr természetbúvárok néha ezüstös pikkelykének mondják, ami, tekintve, hogy rendszertanilag a pikkelykék közé tartozik, nem nagy kihágás. A Pallas Nagy Lexikonban viszont a hétköznapi használatra igen alkalmas, de általam még soha nem hallott "cukormoly" címszó alatt szerepel - a századelő Del Medico Imréi eksztatikus örömmel írhattak be a szerkesztőségbe, hogy a cukormoly helytelen, mert az ősrovar nem is moly stb. stb., a pikkelyke pedig a sertefarkú rovarok alosztálya, pikkelykék csoportja, lift után balra a második ajtó.

Úgy tartják, trópusi eredetű, ennek megfelelően fontos neki a meleg, a magas páratartalom pedig létszükséglet. Az se mindegy, mekkora a meleg és a páratartalom: 50 százalékos relatív páratartalomnál (normál magyar szobaállapot), 22-27 fokos hőmérsékleten kelnek ki a peték, de 30 fok táján már 75 százalékos páratartalom kell nekik, ez nagyjából egy teli mosógépnyi ruha kiteregetése után jön össze.

Az ezüstös ősrovar (Lepisma saccharina) bármennyire törékeny,

a kártevés hihetetlenül széles spektrumán

üzemel. Az alapfok, hogy bár alapjában véve növényevő, bármilyen emberi élelmiszeren elél. Főleg a fehérjében és szénhidrátban dús ételeket szereti, de ez korántsem jelenti, hogy válogatós volna. Imádja a keményítőt, a keményítő alapú ragasztókat (tapétaragasztó!), megeszi a szépen keményített stafírungot, vészhelyzetben a keményítetlen vásznat, gyapjút. A hagyományos kártevők általában békén hagyják a szintetikus anyagokat, ezt várnánk egy ilyen konzervatív lénytől is, mint az ősrovar, de az ősrovart az elvárások nem hozzák zavarba. Rágó szájszervében békés egyetértésben tűnnek el műszálas anyagok és keményítővel ragasztott papíráruk. A keménytáblás szépirodalmat, Balzacot, Goethét és Dosztojevszkijt egyenesen az ezüstös ősrovarnak találták ki. A tapétázásról nem is beszélve. Néha annyira kieszik a tapéta alól a ragasztót, hogy egész négyzetméterek válnak le a falról, de ez inkább elméleti jellegű veszedelem, ilyet még senki sem látott, legfeljebb hallott vagy olvasott róla. Ha meglátunk egy ősrovit a kádban tekeregni, felesleges olyasmiket vizionálnunk, hogy egy regiment ősrovar holnapra kicsomagolja a lakást. Pánikra semmi ok: az ezüstös ősrovar nem fáraóhangya, a lakás meglehetősen lassan ősrovarosodik el. Szaporodásának tempója kifejezetten megfontolt. A nőstény napi egy-két petét rak.

A kis ősrovar sokkal lassabban fejlődik, mint a legtöbb ismert háziállat. A felnőtté válás csak ideális esetben zajlik le 3-4 hónap alatt, a legtöbbször a siralmas körülmények két-három évig is elodázhatják a felnőtté válást. Az ősrovarnál nincs bábozódás; a lárva nagyon hasonlít a kifejlett rovarra, csak kisebb, és az 1-3 hetenkénti vedlések során lesz az állat egyre nagyobb.

A rovaroktól eltérően

felnőtt (imágó) korában is folytatja a vedléseket, egy ezüstös ősrovar életébe akár ötven vedlés is belefér. Ami jó dolog: ha a teste bármilyen károsodást szenvedett (leszámítva persze a malpighi edény-rákot és a többi belső betegséget), a vedléssel könnyen regenerálódhat. Ezt a modern rovarok már nem tudják, tehát ha a légynek letörött a szárnyából egy darab, annak már mindörökre lőttek. Más ízeltlábúak, például a madárpókok (csak a nőstények) viszont ugyanígy vedlenek az ivarérés után, hasonlóan regenerációs okból.

A számos párhuzam miatt - meleg, nedvesség, táplálkozás, éjszakai életmód, trópusi eredet, ősiség - egyszerre tesztelték a csótányirtó szereket csótányokon és ősrovarokon, mindkettőn kielégítő eredménnyel. Az egyetlen lényeges különbség, hogy az ősrovar elleni gyilkot felesleges mindenhová kihelyezni, mert a végén mi esszük meg; elég csak azokba a repedésekbe, üregekbe passzírozni, ahol az ősrovar él.

Nem kell persze feltétlenül megmérgezni egy ilyen szép kis állatot, amelyik a családfája régisége alapján simán köszönhetne "hahó, öcsi"-vel a dinosaurusoknak és a csótánynak. Az egyik lehetőség megegyezik az alternatív csótánytalanítással - élelmiszer-maradékok alapos porszívózása, csöpögő csapok felszámolása, hipócseppentés az éjszakára nem kiszárítható lefolyókba stb. Sajnos a rendrakást sem úszhatjuk meg, vagy ki kell dobni a spájzból a halomban álló, régi, kedves Metal Hammereket, vagy elvinni végre rendesen beköttetni. Ellenkező esetben az ősrovar a hűvös spájzban, ahol a szellőzőakna miatt a páratartalom is kellemes, boldogan él az újsághalmok alatt.

Izgalmas dolog csapdával menni az ősrovarra: ez már valósággal Verne Gyula. A csapdázásnál az ősrovar talán legnagyobb fogyatékosságát használjuk ki: függőleges, sima felületen nem tud mászni. Ezért is reked mindig a kádban.

´srovarcsapda

lehet egy kis dunsztosüveg, akár bébiételes is, amit kívül ragtapasszal tekertünk be, hogy az ős fel tudjon kapaszkodni, ha azt hiszi, a sáncon túl csak rá vár a Pallas Nagy Lexikona, amiből majd szépen kieheti az enyvet. Aztán, ha túljutott a gerincen, mohó bátorságával átalveti magát rajta, bepottyan, és vége a dalnak: onnak ki nem jön. Kicsit talán illúzióromboló - az ember szívesen tervezgetne különböző rafinált ősrovarcsalikat -, de csali az ősrovarhoz nem kell, mert a modernebb rovarokkal ellentétben nagyon rossz a szaglása. A csapdát az ismert vagy feltételezett ősrovar-útvonalakra tesszük, a fal mellé vagy valamelyik sarokhoz, nyugovóra térünk, aztán reggel megnézzük, eredményes volt-e a vadászat. Az ős igazi dzsungel-fenevad, villámgyorsan tekergőzik és szaladgál, és bár testéhez képest a lábai aránytalanul rövidnek tűnnek egy ilyen manőverhez, elképesztő sebességgel csinál hátraarcot.

Az ősrovartalanítás hosszú távon erőteljes porszívózást is feltételez: egy tuningolt 1.6-os GTI-porszívóval már ki lehet rántani a petéket a repedésekből. De azt hiszem, az egész ősrovarirtásos hisztéria csak a multik műve: ha már egyszer a bodobácsra nem tudták ráhúzni a vizes lepedőt, az ősrovarból csináltak bűnbakot. Csótány - mélységes sajnálatukra - nincs mindenhol, az ősrovar viszont a legtöbb polgári háztartásban megtalálható. A rovarirtót el kell adni, nincs irgalom.

Winkler Róbert

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.