„Az ellenzék megpróbálja elvenni a gyerekek örömét-lelkesedését; a nénik és bácsik mosolyát” – Folytatni akarja az óvodásokkal kampányoló Simonka György

  • narancs.hu
  • 2018. március 16.

Választás 2018

Nem érti a jogsértést Simonka György, de nem is érdekli.

Még múlt heti hír, hogy az NVB döntése szerint jogsértő volt, hogy a fideszes Simonka György fideszes a Facebook-oldalát hirdető pólót küldött Békés megyei óvodásoknak. Amúgy pedig Simonka rendre szerepeltet Fb-oldalán ki nem takart arcú gyerekeket.

Simonka nemrég kapta meg a határozatot, amiről új posztot lőtt, ebben az értetlent játssza majdnem Kósa Lajos-i értelemben. Ebből pedig nem az következik, hogy leállna a gyerekek politikai célú felhasználásával.

false

 

Fotó: Forrás: Facebook

„Megkaptam a határozatot az adventi pályázat kapcsán, és közben nézem az elmúlt évek számomra legkedvesebb gyermekrajzait, valamint a sok-sok fotót arról, ahogy a gyerekek örömmel átveszik az ajándékokat, na meg köszönő leveleket. Csak nézem, és nem értem…

Jön egy választási kampány, egy a munka helyett immár mentelmi joga mögé bújt ellenzéki jelölt, aki még attól sem hátrál vissza, hogy egy karitatív kezdeményezésből az önös érdekei miatt politikát csináljon, és ezzel megpróbálja elvenni a gyerekek örömét-lelkesedését; a nénik és bácsik mosolyát.

És ha tehetném, még több ajándékot adnék a gyerekeknek. Ezért a programot a jövőben is folytatni fogom, és amennyiben lehetőségem lesz rá, a 8. adventi rajzpályázatot is szeretném kiírni, és ezzel továbbfolytatni a hosszú évekkel ezelőtt megkezdett hagyományt. És csak bízni tudok benne, hogy a jó cél érdekében mindenkire számíthatok, akik eddig partnerek, segítők és támogatók voltak ebben a programban.”

 


Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.