A nap meséje: Orbánt szerencsére csak Amerikából akarták befolyásolni, Oroszországból a világért sem

  • narancs.hu
  • 2017. január 13.

Villámnarancs

A főnöke semmivel nem mond kisebb hülyeségeket Németh Szilárdnál.

Magyarország miniszterelnöke így magyarázta meg, hogy miért harcol ő, a rezsihuszár is meg a többiek: „Átláthatóságot akarunk”, a magyaroknak ugyanis joguk van megérteni, milyen „befolyásolási manipulációs kísérletrendszerben éljük mindennap a politikai életünket” – mondta el Orbán Viktor a

civilek elleni nagy honvédő háború

lényegét ma reggeli rádióműsorában, ahol megint a tapasztalt államférfit alakította némileg fáradni tűnő átéléssel.

false

 

Fotó: MTI – Bruzák Noémi

Azt tolta ugyanis, hogy ő már csak tudja, hogy az amerikaiak milyen „sokfajta befolyásolási módszert építettek ki a világban”, majd hozzátette: „Erről én tudnék mesélni hosszasan, a legprimitívebb befolyásolási módszerekkel bezárólag volt itt minden az elmúlt időszakban.”

Nem tudjuk, hogy Orbán mit ért a

„legprimitívebb befolyásolási módszerek”

alatt, hiszen végül nem mesélt erről semmit, de nem is ez fontos.

A fontos az, hogy ezek szerint Putyinnál vagy éppen a keleti nyitás során egy pillanatra sem merült fel, hogy valakik befolyásolni szeretnék Orbánt.

Miért is merült volna fel? Mi köze van ezeknek a kis bizniszekhez a magyaroknak? Ki akar ezekkel kapcsolatban átláthatóságot? Orbán szerint a „magyarok” nem, csak éppen azok, akik ellen pár napja csatasorba küldte a félcédulás rezsihuszárt.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.