Álmosan verdes a vén Sólyom – Ipari hulladékkal startol a magyar légitársaság

  • narancs.hu
  • 2013. augusztus 4.

Villámnarancs

Úgy tűnik, az új magyar légitársaság minden megtesz, hogy felhívja magára a figyelmet. Már most biztosra vehető, hogy repterek és pilóták nagy közössége lélegzet-visszafojtva lesi az első felszállást, vagy inkább szótlanul. Mert mit is mondhatna, pontosabban, hogyan is ejtené egy angol, egy orosz vagy akár egy nepáli, ha azt látja leírva: „Sólyom”? Vajon kapnak a légi irányítók fonetikus segédeszközt?

De bánná kánya, hogyan ejtik a Sólymot, ha a légitársaság olyan flottával állna elő, ami vonzóbb, mint a konkurenciáé, olcsóbb, szebb, korszerűbb, reggelig sorolhatnánk, hogyan lehet labdába rúgni egy hatalmas piacon. Arra viszont rohadtul nem vennék mérget, hogy a siker kulcsa egy olyan, uraságtól levetett használt cikk lehet, amit elsőként állít forgalomba a Sólyom. A hírek szerint a társaság első fecskéje (khm) egy huszonhárom (23) éves Boeing–737-es lesz, amit vélhetően ócskavas áron sikerült beszerezni…

A Sólyom nem kapdos eleget

A Sólyom nem kapdos eleget

Fotó: Máthé Zoltán/MTI

A forgalomból már kétszer kivont, sok-sok légitársaságot megjárt gép műszaki állapotáról ellentmondó hírek keringenek, a Sólyom főnöke hallgat. Egyelőre csak azt tudni, hogy a gépet Álmos vezérről nevezték el – csak tényleg el ne aludjon odafenn a magas égben.

Talán nem késő felhívni a Sólyom illetékeseinek figyelmét, hogy a repülés nem az az üzlet, amihez elegendő a fess pilótaruha, a rovásírásos menetrend meg a történelmi nevek emlegetése. Ahhoz ugyanis, hogy ne termeljen naponta milliós veszteséget, át kell hasítani az országhatáron. Máshol viszont csak a szigorú műszaki előírások számítanak, és senkit nem érdekel, hogy ki volt Álmos vezér.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.