Úgy tűnik, az új magyar légitársaság minden megtesz, hogy felhívja magára a figyelmet. Már most biztosra vehető, hogy repterek és pilóták nagy közössége lélegzet-visszafojtva lesi az első felszállást, vagy inkább szótlanul. Mert mit is mondhatna, pontosabban, hogyan is ejtené egy angol, egy orosz vagy akár egy nepáli, ha azt látja leírva: „Sólyom”? Vajon kapnak a légi irányítók fonetikus segédeszközt?
De bánná kánya, hogyan ejtik a Sólymot, ha a légitársaság olyan flottával állna elő, ami vonzóbb, mint a konkurenciáé, olcsóbb, szebb, korszerűbb, reggelig sorolhatnánk, hogyan lehet labdába rúgni egy hatalmas piacon. Arra viszont rohadtul nem vennék mérget, hogy a siker kulcsa egy olyan, uraságtól levetett használt cikk lehet, amit elsőként állít forgalomba a Sólyom. A hírek szerint a társaság első fecskéje (khm) egy huszonhárom (23) éves Boeing–737-es lesz, amit vélhetően ócskavas áron sikerült beszerezni…
| ||
A forgalomból már kétszer kivont, sok-sok légitársaságot megjárt gép műszaki állapotáról ellentmondó hírek keringenek, a Sólyom főnöke hallgat. Egyelőre csak azt tudni, hogy a gépet Álmos vezérről nevezték el – csak tényleg el ne aludjon odafenn a magas égben.
Talán nem késő felhívni a Sólyom illetékeseinek figyelmét, hogy a repülés nem az az üzlet, amihez elegendő a fess pilótaruha, a rovásírásos menetrend meg a történelmi nevek emlegetése. Ahhoz ugyanis, hogy ne termeljen naponta milliós veszteséget, át kell hasítani az országhatáron. Máshol viszont csak a szigorú műszaki előírások számítanak, és senkit nem érdekel, hogy ki volt Álmos vezér.
