Bajnaiék megvilágosodása – Most már oké Gyurcsány!

  • narancs.hu
  • 2013. október 7.

Villámnarancs

Hétfő reggeli hír: Bajnai hétfő hajnalban SMS-ben tájékoztatta Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökét arról, hogy hétfő délelőtt kezdeményezik az október 23-ai  összellenzéki megmozdulást – mondta az Együtt–PM vezetője az ATV műsorában.

És ez még nem minden!

Bajnai a szervezésre ugyanis Juhász Pétert, az Együtt–PM társelnökét, a Milla vezetőjét kérte fel. A kezdeményezés lényege, hogy az Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben álló és a „demokratikus oldalt” képviselő szereplők üljenek le egymással egyeztetni az október 23-ai közös megemlékezéssel kapcsolatban – mondta a volt kormányfő. Bajnai a műsorban azt is kijelentette, hogy „mindenkinek, akinek nem tetszik a rendszer, közösen kellene ünnepelnie”.

false

 

Fotó: MTI

Nem mindig volt ez így.

Juhász Péter saját Facebook-posztja 2013. június 13-án, cím: Gyurcsányról érzelmek nélkül!

1. A „zelmúlnyócév” egyrészt totális baromság, mármint úgy, ahogy azt a kormány papagájai három éve ismételgetik. De azt a tényt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a harmadik köztársaság és a jogállam bukására nyolcévnyi baloldali kormányzás után került sor. Súlyos politikai felelősség terheli ezért a baloldali politikai szereplőket – nem mindenkit, és nem egyenlő mértékben. De egy biztos: ennek a politikai kudarcnak az első számú szimbóluma Gyurcsány Ferenc. Megújulást, korszakváltást egyszerűen nem tartok elképzelhetőnek azzal a szereplővel, akinek kormányzása majdnem csődbe vitte az országot.

2. A szavahihetőség végleges elvesztését nem vette tudomásul Gyurcsány Ferenc, ez pedig stratégiai jelentőségű politikai hibának bizonyult: egy teljesen hitelét vesztett kormányfő nem vihet véghez nagy áldozatokat követelő megszorításokat, mert senki nem fogja elhinni, hogy az áldozatokat érdemes meghozni. A reformok ezért – ha tartalmilag helyesek is voltak – politikailag döglöttek. Azonban sem ő maga, sem szellemi hátországa nem volt hajlandó ezzel szembenézni.

3. Gyurcsánynak nagyon régen fel kellett volna ismernie, hogy politikailag megbukott, és jelenléte ma már inkább teher a baloldalon – az őszödi beszéd után hét évvel is az ország egyik legelutasítottabb politikusa egy olyan országban, ahol pedig igencsak jellemző a politikai amnézia.

4. Gyurcsány nem Orbán, még csak nem is hasonlít rá. Egyik sem kutya, de a másik sem eb, még csak viccből sem gondolom, hogy felcserélhetők lennének bármilyen tekintetben. Pusztán arra akarom felhívni a figyelmet, hogy nem igaz a tétel, miszerint Orbán Viktor után bárki kormányozhatná Magyarországot, tehát bárkivel lehet – sőt, egyenesen kell – koalíciót kötni az Orbán-kormány leváltása érdekében.

Ennek az analízisnek az első három pontjával lényegében semmi gond. A negyedikkel is csak annyi, hogy vagy korábban kellett volna körültekintőbben fogalmazni, vagy manapság kellene kissé lassabban megszeretni újra Gyurcsány Ferencet.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.