Miért terjeszt Bayer Zsolt régi náci hoaxokat?

  • narancs.hu
  • 2016. augusztus 31.

Villámnarancs

Nyilván maga is tudja, hogy kamu. De akkor miért?

Néhány nappal ezelőtt egy régi antiszemita mémet osztott meg Bayer Zsolt a blogján, Versike címmel. A szöveg nagyjából tíz éve terjeng különböző náci, ufóhívő és hasonló oldalakon. Ez idő alatt a leghitelesebb forrás, amely beszámolt róla, a Kurucinfó volt. Mindenhol ugyanazzal a felvezetéssel szerepel mint „Dr. Regős Péter, a Magyar Zsidók Világszövetsége szóvivőjének verse”.

Ilyen versszakokkal:

Hangosak a fasz magyarok,
Fajtiszták, mint az olaszok.
Buták, mint az oroszok
S úgy végzik, mint a karthágó'k.

Vagy:

Elveszett tekintélyüket féltik,
De mások a nyelvüket sem értik,
Nem tartoznak nyelvcsaládba,
Csak a tetves, bús picsába.

Aki végigolvassa a szerzeményt, rögtön látja, hogy ezt vagy valami elmeroggyant írta, vagy direkt provokáció. Vagy mindkettő.

Az évek során többen próbáltak utánajárni, kicsoda Regős Péter. Az említett szervezet már biztosan megszűnt rég. A személyről volt, aki nem talált semmit, más pedig azt állítja, hogy Regős valóban él(t), de egy balesetben megsérült, és azóta vállalhatatlan megnyilatkozásai vannak. De még ha létezik is, semmi nem bizonyítja, hogy a fenti szöveget tényleg ő írta.

De hát mindegy is, van-e ilyen ember, él-e még, épelméjű-e és írt-e ilyen verset. A lényeget mindenki érti: zsigernácik hergelik ezzel egymást, bizonyítván, hogy milyen alávalók a zsidók. Nézzenek bele akármelyik fórumba, láthatják, milyen uszító hatású szöveg ez.

A kérdés már csak az, hogy miért terjeszti ezt Bayer Zsolt, a kormánypárt prominens tagja, lovagkeresztes mintaújságíró? Nyilván nem gondolhatja, hogy ez így, ebben a formában igaz, hiteles, fontos, hírértékű információ. Az sem valószínű, hogy ezzel új híveket nyerne meg az antiszemitizmusnak vagy pláne a Fidesznek. De akkor miért?

Erre a választ csak a Jóisten, Orbán Viktor és Bayer Zsolt tudhatja, mi csupán annyit jegyeznénk meg, hogy az ilyesmi tökéletesen illeszkedik az orosz dezinformációs technikák közé. Ellenőrizhetetlen, sokkoló, akár egymásnak ellentmondó hírek közlése anélkül, hogy bizonyítani vagy cáfolni akarnánk őket – ez Putyin propagandájának fontos része.

Ebben a cikkben elemeztük a módszert, és ott nyilatkozza nekünk Ian Bateson, Ukrajnában élő amerikai újságíró: „Az orosz hírszolgáltatás célja az, hogy elterjessze azt a felfogást, hogy nincsenek tények, csak nézőpontok.” Bayer Zsolt ebben a műfajban is tehetségesnek bizonyul.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.