Rétvári Bence nem fér a bőrébe

  • narancs.hu
  • 2016. július 3.

Villámnarancs

Még vasárnap is tolni kell a propagandát.

Nem volt jobb dolga ma reggel az Emmi parlamenti államtitkárának, mint hogy bejelentkezzen az MTI-nél a következővel:

„Egyelőre nem tudni, miért verekedtek össze fiatalkorú migránsok a fóti gyermekotthonban”.

És?

Most ne menjük bele abba, hogy ezt a közlést, melynek körülbelül annyi a hírértéke, mintha Rétvári elmondta volna, mit evett reggelire, simán lehozta a hírügynökség, sőt a kormány honlapja is „vezető hírként” vette át, inkább azon gondolkodjunk el egy kicsit, hogy egy parlamenti államtitkárnak valóban az lenne a dolga, azért kapja a fizetését, hogy bűnügyi híreket kommentáljon?
Mert, ha igen, akkor követeljük, hogy Rétvári ezentúl minden egyes alkalommal nyilatkozzék, ha fiatalkorúak (és nemcsak a migráns fiatalkorúak!) összekapnak valamin ebben országban, egyúttal mutassa ki érdeklődését a verekedés oka iránt, és ezt közölje is a hírügynökségggel!

Ellenkező esetben ugyanis kénytelenek leszünk azt gondolni, hogy mai megnyilatkozása nem több, mint szánalmas hangulatkeltés, a kvótanépszavazás olcsó propagandafogása.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.