Szerző nélküli „oknyomozással” tolná rá az RTL Klubra Simicskát a Figyelő

  • - palosm -
  • 2017. május 18.

Villámnarancs

Furcsa olyan kétoldalas anyagokat látni, amit nem vállalt névvel újságíró.

Ha felütjük a Schmidt Mária által benyelt és az új főszerkesztő, a századvéges (és Habony-munkatárs) Lánczi Tamás által a kormánypropaganda-gépezet szolgálatába állított, amúgy tetszetősen átdizájnolt – hiszen volt miből – Figyelőt, érdekes „oknyomozással” találkozhatunk, persze csak miután a laptestből kihulló nemzeti konzultációs füzetkét felvettük a földről, és belehelyeztük a szelektív hulladékgyűjtőbe. (Hiszen úgyis kívülről fújjuk, mi áll benne.)

false

Ugyan ma már kevés dolog lepi meg az újságolvasó honpolgárt, de azért itt mégis felhívnánk a figyelmet egy-két momentumra.

1. A Figyelőben valamiért még mindig furcsa olyan kétoldalas anyagokat látni, amit nem vállalt névvel újságíró. De ez majd elmúlik. Az Origón már az a furcsa, ha van név egy cikk mellett.

2. A cikk címe – „Simicska–RTL Klub titkos kapcsolat” – meglepően Tv2- és Ripost-kompatibilis. A „titkos kapcsolat” eleve nagyszerű bulvároknyomozói lelemény, hiszen titkos kapcsolatot hogy is lehetne bizonyítani?

3. Zavaros időket élünk, olvasó legyen a talpán, aki a mai magyar média viszonyaiban eligazodik. A Figyelő „oknyomozása” tíz sorban idézi a 444.hu – homályos eredetű – információját, és a 444-cikk egyik mondatát külön ki is emelik, mint egy fontos bizonyítékot erre a titkos kapcsolatra: „Sokak szerint az RTL Klub Híradójának új hangvétele sem független Simicska Lajos törekvéseitől.”

4. A második mondatban oknyomozásként definiálja magát az anyag, ehhez képest semmilyen új tényt nem tár fel, de jó sokszor egymás mellé írja egy mondatban az RTL Klub és a Simicska, esetleg a „Simicska pénzügyi érdekei” szavakat.

5. Három mondat megmutatja, hogyan oknyomoz a Lánczi–Schmidt-féle Figyelő. A cikk első mondata egy kérdés: „Van-e opciós joga Simicska Lajosnak az RTL Klub vagy egy részének a megvásárlására?”

Az utolsó előtti bekezdés ide lyukad ki: „ezek után talán az sem lenne meglepő, hogy az üzletembernek a Tv2, illetve az Index mellett az RTL Klubra vagy annak egy részére is létezhet valahol egy opciós szerződése.”

Az utolsó mondat pedig nem más, mint egy sértődött legyintés: „Persze az is lehet, hogy ilyen direkt kapcsolatról nincs szó, s igazából így néz ki a ’valódi újságírás’ és szakmai alapú munkavégzés.”

(Tehát, kövessük a logikai sort, más alanyokkal. A Figyelőt vagy egy részét egy Schmidt Mária-bőrbe bújt gyíkember irányítja a háttérből? Talán az sem lenne meglepő, ha így lenne. Persze az is lehet, hogy nincs ilyen direkt kapcsolat.)

Ez az áloknyomozás szebben nem is példázhatná a 444.hu-n épp ma megjelent hosszú cikk állításait a kormánypropaganda központosított működéséről.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.