Szerző nélküli „oknyomozással” tolná rá az RTL Klubra Simicskát a Figyelő

  • - palosm -
  • 2017. május 18.

Villámnarancs

Furcsa olyan kétoldalas anyagokat látni, amit nem vállalt névvel újságíró.

Ha felütjük a Schmidt Mária által benyelt és az új főszerkesztő, a századvéges (és Habony-munkatárs) Lánczi Tamás által a kormánypropaganda-gépezet szolgálatába állított, amúgy tetszetősen átdizájnolt – hiszen volt miből – Figyelőt, érdekes „oknyomozással” találkozhatunk, persze csak miután a laptestből kihulló nemzeti konzultációs füzetkét felvettük a földről, és belehelyeztük a szelektív hulladékgyűjtőbe. (Hiszen úgyis kívülről fújjuk, mi áll benne.)

false

Ugyan ma már kevés dolog lepi meg az újságolvasó honpolgárt, de azért itt mégis felhívnánk a figyelmet egy-két momentumra.

1. A Figyelőben valamiért még mindig furcsa olyan kétoldalas anyagokat látni, amit nem vállalt névvel újságíró. De ez majd elmúlik. Az Origón már az a furcsa, ha van név egy cikk mellett.

2. A cikk címe – „Simicska–RTL Klub titkos kapcsolat” – meglepően Tv2- és Ripost-kompatibilis. A „titkos kapcsolat” eleve nagyszerű bulvároknyomozói lelemény, hiszen titkos kapcsolatot hogy is lehetne bizonyítani?

3. Zavaros időket élünk, olvasó legyen a talpán, aki a mai magyar média viszonyaiban eligazodik. A Figyelő „oknyomozása” tíz sorban idézi a 444.hu – homályos eredetű – információját, és a 444-cikk egyik mondatát külön ki is emelik, mint egy fontos bizonyítékot erre a titkos kapcsolatra: „Sokak szerint az RTL Klub Híradójának új hangvétele sem független Simicska Lajos törekvéseitől.”

4. A második mondatban oknyomozásként definiálja magát az anyag, ehhez képest semmilyen új tényt nem tár fel, de jó sokszor egymás mellé írja egy mondatban az RTL Klub és a Simicska, esetleg a „Simicska pénzügyi érdekei” szavakat.

5. Három mondat megmutatja, hogyan oknyomoz a Lánczi–Schmidt-féle Figyelő. A cikk első mondata egy kérdés: „Van-e opciós joga Simicska Lajosnak az RTL Klub vagy egy részének a megvásárlására?”

Az utolsó előtti bekezdés ide lyukad ki: „ezek után talán az sem lenne meglepő, hogy az üzletembernek a Tv2, illetve az Index mellett az RTL Klubra vagy annak egy részére is létezhet valahol egy opciós szerződése.”

Az utolsó mondat pedig nem más, mint egy sértődött legyintés: „Persze az is lehet, hogy ilyen direkt kapcsolatról nincs szó, s igazából így néz ki a ’valódi újságírás’ és szakmai alapú munkavégzés.”

(Tehát, kövessük a logikai sort, más alanyokkal. A Figyelőt vagy egy részét egy Schmidt Mária-bőrbe bújt gyíkember irányítja a háttérből? Talán az sem lenne meglepő, ha így lenne. Persze az is lehet, hogy nincs ilyen direkt kapcsolat.)

Ez az áloknyomozás szebben nem is példázhatná a 444.hu-n épp ma megjelent hosszú cikk állításait a kormánypropaganda központosított működéséről.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.