Vekerdy Tamás: most tényleg csak a hazaárulás, a harácsolás folyik

  • narancs.hu
  • 2019. június 13.

Villámnarancs

A népszerű gyerekpszichológust a Horthy- és Rákosi-korszakra emlékezteti a kormány migránsok elleni uszítása.

Új könyve kapcsán adott interjút Vekerdy Tamás a Könyvesblognak, melyben a népszerű gyerekpszichológus kifejti, szerinte milyen örökségből fakad, hogy az önismeret és a lelki egészség kultúrája fájóan hiányzik a magyar társadalomból:

false

"...részben abból az örökségből fakad, hogy különböző őrült rendszerek gázoltak át Magyarországon az elmúlt évtizedekben. A Horthy-rendszertől a Rákosi-korszakon át ezek teljesen kifordították magukból az embereket. Többek között arra trenírozták az országot, hogy higgyen az aljas összeesküvés-elméletekben, rettegjen, irigykedjen, gyűlölje a zsidókat, a másikat. Nagyrészt ma is ez a program és az üzenet, csak épp a migránsokkal. De hol van migráns? Ki az a migráns? Miről beszélünk? Utáltam a Kádár-rendszert, de kezdem egyre konszolidáltabb korszaknak látni, a gyilkosként és árulóként hazaérkező Kádárt pedig a nemzet jótevőjének, aki a Szovjetunióval szemben kivívott egy bizonyos önállóságot, és legalább nem tette zsebre az ország vagyonát. Ehhez képest most tényleg csak a hazaárulás, a harácsolás folyik."

Vekerdy Tamás: A kormány egy jól manipulálható rabszolgatömeget akar, miközben az országot Putyinhoz, a biztos veszteshez köti

Ismét az urak és cselédek országát építjük? - kérdezi a pszichológus, akivel a kivándorlásról és a hiányzó Dózsa Györgyökről is beszélgettünk. Vekerdy Tamással legutóbb tavaly nyár elején beszélgettünk, az interjúban akkor leginkább az oktatási rendszer problémái kerültek szóba. A pszichológus azt mondta nekünk, hogy rémülten nézi azokat az őrületeket, amik az oktatásban folynak, érzése szerint „a legfelső parancsra".

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.