Film

Egy csónakban

  • SzSz
  • 2025. április 29.

Visszhang

Van abban valami idétlen báj, amikor Góliát igyekszik Dávidként eladni magát.

Itt van például az Egy csónakban, amely az 1936-os olimpia amerikai férfi evezőseinek mesébe illő meséjét énekli meg. Ekkor az Egyesült Államok már régen sportnagyhatalomnak számított, a sportfilmek kliséinek megfelelően viszont úgy kell bemutatni, mint afféle legkisebb fiút. A főszereplő Joe Rantz valami ilyesféle figura is: annyira szegény, hogy még egyetemi tandíját sem tudja kifizetni, a gazdasági világválságot követő években pedig munkát sem talál, ezért jelentkezik a University of Washington evezős válogatójára. Persze kivételes kitartásának köszönhetően bejut, majd az újoncok csapata az iskola másik, tapasztaltakból álló evezős teamjét is legyőzi. Innentől már sejthetjük, mi lesz: az esélytelenek nyugalmával indulva az országos válogatón legyőzik a Yale-t és a többi nagymenőt, és kijutnak az olimpiára, ahol hogy, hogy nem, a németek és társaik ismét csak lenézik őket – ezen is felülkerekednek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.