Y: The Last Man
Brian K. Vaughan és Pia Guerra képregénye már régóta mozgóképre kívánkozott: a kérdés csak az, hogy nem késett-e el kissé a streaming nyújtotta disztópiadömpingben ez a sorozat.
Brian K. Vaughan és Pia Guerra képregénye már régóta mozgóképre kívánkozott: a kérdés csak az, hogy nem késett-e el kissé a streaming nyújtotta disztópiadömpingben ez a sorozat.
A jelenbe nyúló poptörténet egyik legkedvesebb, ráadásul korszakokon átívelve is rendre izgalmas zenékkel jelentkező formációja négy év után jelentkezett új (tizedik) albumával.
Julie Delpy csinált egy amerikai sorozatot a járvány előtti utolsó pillanatban.
A klasszikus zene világában köztudott, hogy az 1920-as alapítása után hat évtizeden át középkategóriájú együttesnek számító City of Birmingham Symphony Orchestra a maximalista Simon Rattle ambiciózus művészeti vezetésének közel két évtizede (1980–1998) alatt lépett szintet, és került az élvonalba.
Régen közérzetfilmnek hívták az ilyesmit, alighanem most is.
1747-ben egy 18 éves lánynak, aki egy ismeretlen férfitól esik teherbe egy sötét londoni sikátorban, nem sok esélye van megmutatni, hogy milyen anya is lenne valójában.
Amikor tavaly májusban a zenekar billentyűse, Dave Greenfield 71 évesen a koronavírus áldozata lett, ellenmondásos helyzet alakult ki a The Stranglers körül.
Így, a huszon-X-edik Marvel-mozinál nehéz már újat mondani a világ megmentéséről, a gonoszról meg a nagy erőről, ami természetesen nagy felelősséggel jár.
Manapság ritkán beszélhetünk műfajteremtő zenekarokról, de a kaliforniai Deafheaven pontosan ilyen.
Számos aspektusból elemezték már korunk világjárványát; ezt az analízist egy kül- és biztonságpolitikai szakértőnek köszönhetjük.
Hogyan lehetséges az, hogy ha valaki olvasta A Karamazov testvéreket, mégsem emlékszik rá?