Hozott egy kis egzisztencialista szómenést Linklatertől, egy kis francia pimaszságot, hogy ne legyen az egész olyan unalmasan jól fésült és amerikai, meg egy csipet feminizmust, de csak annyit, hogy ne feküdje meg az ember gyomrát. A hangsúly a gyomormegterhelés elkerülésén van. A folyamatos összeomlás szélén ugyanis sok mindenbe belecsíp – társadalomkritika, feminizmus, kulturális és osztálykülönbségek, humor és dráma –, de egyikbe sem mar bele annyira, hogy mély nyomot hagyjon a nézőben.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
