Hozott egy kis egzisztencialista szómenést Linklatertől, egy kis francia pimaszságot, hogy ne legyen az egész olyan unalmasan jól fésült és amerikai, meg egy csipet feminizmust, de csak annyit, hogy ne feküdje meg az ember gyomrát. A hangsúly a gyomormegterhelés elkerülésén van. A folyamatos összeomlás szélén ugyanis sok mindenbe belecsíp – társadalomkritika, feminizmus, kulturális és osztálykülönbségek, humor és dráma –, de egyikbe sem mar bele annyira, hogy mély nyomot hagyjon a nézőben.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
