A szerk.
A szerk.
A visszafelé folyó idő
Szász János filmrendező fogta magát, elment Veiszer Alinda interneten elérhető beszélgetőműsorába, és elmondta, hogy másnap lelép, elhagyja ezt az országot, elmegy Amerikába munkát keresni.
MaNcs 33. évf. 37. sz. (2021-09-16)
Szász János filmrendező fogta magát, elment Veiszer Alinda interneten elérhető beszélgetőműsorába, és elmondta, hogy másnap lelép, elhagyja ezt az országot, elmegy Amerikába munkát keresni.
Fővárosunkban járt s a Hősök terén tartott misét vasárnap Róma püspöke, az eseményre sereglett tömegek általános gaudiumára. A szertartáson, illetve az ott elhangzó prédikáción kívül három alkalommal szólt szervezett formában is hazánk lakosságának bizonyos csoportjaihoz.
Az európai uniós források korrupt felhasználásáról szóló hírek ma már ritkán keltenek elsöprő közérdeklődést: az elmúlt 11 év eltompította a felháborodásért felelős idegpályákat.
A kormányerők őszi politikai évadnyitása igazán eseménydúsra sikeredett: az ellenzéki előválasztás kismiska abban a politikai térben, ahol a katolikus egyház feje – és globális médiasztárja – celebrál szentmisét az eucharisztikus világkongresszus margóján.
Bár a mostani jegybank–kormány-csörtében Matolcsy képviseli a józanabb álláspontot, korábban az általa vezetett MNB nem törődött sem az inflációs veszéllyel, sem a NER-birodalom jelentette kockázattal. Hosszú volt az út, amíg a jegybank a piac számára is értelmezhető módon nyúlt az alapkamathoz.
Bár a Fidesz szereti előre lefutott meccsként beállítani az ellenzéki előválasztást, valójában nyílt a küzdelem a miniszterelnök-jelölteknél és az egyéni választókerületek többségében is. Megnéztük, miben bízhatnak az egyes pártok és jelöltjeik.
A kormány szeretné, ha Budapest lenne a jobboldali, kereszténydemokrata-konzervatív, illiberális gondolkodás európai fővárosa. Az állami pénzből felpumpált Mathias Corvinus Collegium vendégoktatói programja tökéletes eszköz a nemzetközi hálózatépítéshez.
Szerte a világban visszaszorul a demokrácia, és erősödnek az autokratikus törekvések. De mi az oka ennek a 2000-es évek elejéig tartó felfutás után, és mi fordíthatja meg a folyamatot? A kérdés világhírű kutatóját faggattuk, aki megjelenésünk hetében a főváros, a Political Capital és a CEU által szervezett nemzetközi tanácskozáson vesz részt.
Több mint harminc éve próbálta filmre vinni Füst Milán híres regényét, ami a Testről és lélekről Oscar-jelölése után végre össze is jött neki. A feleségem történetéről, a „gonosz” cannes-i kritikákról, a Freeszfe keretein belül zajló oktatásról, és a férfilét vonzó és mérgező oldalairól is beszélgettünk vele.
A franciák nemzetközi sztárja volt már Bond-girl, kék hajú melegikon és immár A feleségem története Lizzyjét is kipipálhatja. Zoomon beszélgettünk vele.
Az 1962-es novocserkasszki vérengzésről készített filmje, a Kedves elvtársak! a héten kerül a mozikba. Az orosz rendezővel Zoomon beszélgettünk Tarkovszkijról, Stallonéról, a szovjet és az orosz himnuszról és a filmjeinek milliárdos finanszírozójáról.
Az idén húszéves a Žagar zenekar, amelynek frontemberével egyebek mellett arról beszélgettünk, hogy most éppen mi érdekli a zenében, mit gondol a fiatal művészekről, és miért nehéz magyarként nemzetközi sikereket elérni.
A görög kormány háromnapos nemzeti gyászt rendelt el, ravatalánál százezrek álltak sorba. A 96 éves korában elhunyt görög zeneszerző hosszú élete szó szerint annak a szabadságeszménynek megtestesülése volt, amelyet általában a Mediterráneummal kapcsolatban szokás elképzelni.
Amikor tavaly májusban a zenekar billentyűse, Dave Greenfield 71 évesen a koronavírus áldozata lett, ellenmondásos helyzet alakult ki a The Stranglers körül.
Beleszeretett egy erotikus sátánista könyveket író nőbe, és lemondott érte püspökségéről az ördögűzései révén ismertté vált katalán pap; a Fischer Iván Operatársulat új bemutatójának napján éppenséggel ez a hír jelezte számunkra a szerelem világbíró hatalmát, hogy aztán Monteverdi utolsó operája is ugyanerről meséljen a Müpában.
A japánok sokszor már-már megszállottan törekednek a harmóniára. Ennek a kiegyensúlyozottságot hajszoló ellentmondásnak ékes bizonyítéka a 20. századi japán irodalom kiemelkedő alakjának, az alig 45 évesen rituális öngyilkosságot elkövető Misima Jukiónak e négy egyfelvonásos darabja, és sajnos az élete is.
Az önéletrajzi regényfolyam hatodik (záró) kötetét a magyar közönség szinte pontosan tíz évvel az eredeti megjelenése után veheti kézbe. A könyv egy olyan rendkívüli vállalkozás lenyomata, összegzése, amelynek a hatása azóta is érzékelhető az irodalomban, holott a regények megjelenése idején több kritikai jóslat utalt arra, hogy a Knausgård-jelenség tiszavirág-életű lesz.
Hogy hol jött szembe a parameter.sk nevű, olvasásra egyébként meglehetősen érdemes szlovákiai magyar híroldal podcastsorozatának linkje, már meg nem mondjuk. Alapvetően a keresési szokásainkról árulkodik a dolog, de talán ez sem ilyen egyszerű. Megfigyel a rendszer, de kiismerni egészen sosem fog, talán ennyivel biztathatjuk magunkat.
Tiltakozó tömeg gyűlik a térre a nyomorúságos életfeltételek, az egyre romló munkakörülmények miatt. Vörös zászlókat lengetnek, Marx és Lenin képét emelik a magasba.
1747-ben egy 18 éves lánynak, aki egy ismeretlen férfitól esik teherbe egy sötét londoni sikátorban, nem sok esélye van megmutatni, hogy milyen anya is lenne valójában.
Régen közérzetfilmnek hívták az ilyesmit, alighanem most is.
A klasszikus zene világában köztudott, hogy az 1920-as alapítása után hat évtizeden át középkategóriájú együttesnek számító City of Birmingham Symphony Orchestra a maximalista Simon Rattle ambiciózus művészeti vezetésének közel két évtizede (1980–1998) alatt lépett szintet, és került az élvonalba.
Julie Delpy csinált egy amerikai sorozatot a járvány előtti utolsó pillanatban.
Egy ideje a magyar gyerekirodalomban az abszurd is megtalálta a helyét.
Iráni házaspár érkezik Athénba két éve nem látott egyetemista fiához, de nem találják sem a hónapok óta elhagyott albérletben, sem az évek óta nem látogatott egyetemen.
A jelenbe nyúló poptörténet egyik legkedvesebb, ráadásul korszakokon átívelve is rendre izgalmas zenékkel jelentkező formációja négy év után jelentkezett új (tizedik) albumával.
Prieger Zsolt a PesText Fesztiválról és Bob Dylanről
Meszes futóhomokon kezdett gazdálkodni tizenegy, vadászattal is foglalkozó földtulajdonos 1997-ben. Erdőt, csenderest is telepítettek. Az élővilág egyre gazdagabb, és nő a védett fajok egyedszáma is.
Szeptember elején az Apple úgy döntött, mégsem indítja el a gyermekek szexuális kizsákmányolását rögzítő anyagokat felismerő rendszerét. Az iPhone-okon futó, mesterséges intelligencia alapúnak mondott funkció automatikusan szűrte volna a fotókat, amelyeket a tulajdonos a felhőbe feltölt.