Cate Le Bon: Pompeii
A walesi szerző-előadó hatodik albumán az ókori kataklizma ürügyén szembesít mindazzal, amire a katasztrófára váró világnak számítania kell.
A walesi szerző-előadó hatodik albumán az ókori kataklizma ürügyén szembesít mindazzal, amire a katasztrófára váró világnak számítania kell.
Jómódú fehér nő bámul ki az eső áztatta ablakon.
Majd’ két évvel az eredetileg tervezett dátumot követően, végre sor került Kristīne Opolais budapesti debütálására, vagyis paradoxonnal egybekötött áriaestjére.
Aki gondosan követte Will Bevan, azaz Burial pályafutását, pontosan tudja, hogyan erősödött fel benne ama meggyőződés, hogy a jó ideig általa is favorizált uptempo, hellyel-közzel táncolható zenéi mellett ütemmel nem bíró hangszobrokat, többrétegű, inkább ambient kompozíciókat hozzon létre.
A jeles lengyel filosz eredetileg 22 éve megjelent munkájának első magyar nyelvű kiadását leginkább az legitimálja, hogy a kötetben megbújó szövegek időtállók, és sokszor szinte lebilincselően izgalmasak.
„A boldogságot meg lehet venni? Hát persze! Van belőle kis doboz, nagy doboz, sőt még családi csomagolás is.”
Első daluk csupán két évvel ezelőtt jelent meg, de az elmúlt időszakban olyan érdeklődés övezte a munkásságukat, hogy debütáló albumuk a brit lemezlista második helyén nyitott.
A „kiderülős” filmek arra a félelemre alapozva ragadják meg a nézőt, hogy minden másképpen van.
Elsősorban a nőket veszik célba a népszerű meseterapeuta és író legújabb meséi.
A szótárszerkesztők köztünk élnek, a világra jönnek, szótárt szerkesztenek, majd távoznak közülünk, ám munkásságukról csak ritkán emlékezik meg Hollywood.
1990-ben a kor népszerű írója, Gabriel Matzneff (a Beleegyezés G.-je) egy irodalmi tévéműsorban beszélt új könyvéről, amelyben fiatal lányokkal folytatott szexuális kalandjait részletezte.