Visszhang: lemez

Burial: Antidawn

  • - minek -
  • 2022. február 2.

Visszhang

Aki gondosan követte Will Bevan, azaz Burial pályafutását, pontosan tudja, hogyan erősödött fel benne ama meggyőződés, hogy a jó ideig általa is favorizált uptempo, hellyel-közzel táncolható zenéi mellett ütemmel nem bíró hangszobrokat, többrétegű, inkább ambient kompozíciókat hozzon létre.

A történet jól követhető a 2019-es Tunes című retrospektív válogatásán is, és e tendenciát erősíti friss, öt kompozíciót tartalmazó, album hosszúságú EP-je is. Az egyes szerzemények felépítése hasonló logikát követ, és egyben felidézi bennünk Burial leghíresebb darabjainak fontos momentumait: mintha megannyi számkezdetet, illetve lezárást hallanánk, amelyeket egybefűz valamiféle földöntúli melankólia. Ugyanakkor a lemez összhatása a maga módján megejtően melodikus, sokszor klasszikusan szép dallamokat rejt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.