Ahhoz képest, hogy az unikornisok évezredek óta izgatják az emberek fantáziáját, meglepően kevés film foglalkozott eddig velük. Pedig már körülbelül Kr. e. 2000 évvel feltűntek ilyen ábrázolások az Indus-völgyi civilizációnál, az ókori írók közül pedig Arisztotelész, vagy épp idősebb Plinius is megemlítette őket. Az egyszarvúak nemcsak ritkán tűnnek fel filmekben, de meglepően egyhangúan is ábrázolják őket: általában a romlatlan, ártatlan természetet, az ősi környezetet képviselik. Gondoljunk csak a Ridley Scott-féle 1985-ös Legenda kezdetére, amelyben az unikornismítosz szinte minden eleme benne van a csillogó szőrtől kezdve a vidám vágtatásig.
Vagy ott van a Harry Potter és a bölcsek köve, melyben a még testet nem öltött Voldemort unikornisvérrel igyekszik életben maradni. „Szörnyű gaztett lemészárolni egy unikornist. Csak az tesz ilyet, akinek nincs vesztenivalója. Az egyszarvú vére életben tartja a halandót, bármily gyenge, de szörnyű áron. Aki megöl egy tiszta és védtelen lényt, hogy ő maga megmeneküljön, arra átok sújtotta, félélet vár, attól a pillanattól fogva, hogy az egyszarvú vére az ajkához ér” – magyarázza Harrynek Firenze, a kentaur.
Alex Scharfman filmje ezekre az unikornissal kapcsolatos asszociációkra játszik rá, miközben igyekszik valami újat és meglepőt húzni: úgy mutatja be a mitikus lényt, ahogy korábban nem láthattuk. A történet szerint Elliot Kintner (Paul Rudd) és tinédzserkorú lánya, Ridley (Jenna Ortega) üzleti ügyben utaznak előbbi főnöke, a gazdag Leopoldék hegyi birtokára. A férfi még mindig felesége, míg a lány anyja elvesztését gyászolja, de ezen felül sem jönnek ki túl jól egymással; Ridley-nek például egy porcikája sem kívánja a vidéki kiruccanást. Az autóval hirtelen elcsapnak valakit – vagy valamit. A furcsa lény egy egyszarvú, amiről azt hiszik, már elpusztult, így bepakolják a csomagtartóba, majd folytatják útjukat. Az unikornis ráfröccsenő vére azonban elmulasztja Ridley pattanásait. Aztán hamar kiderül, hogy ettől sokkal többre is képes. Meggyógyítja például a rákban szenvedő Odell Leopoldot, de amint arra Firenze is rámutatott a Harry Potterben, ennek hatalmas ára van. Az Egy unikornis halála ezen a ponton vált át feketekomédiából szörnyfilmbe: a kimúltnak hitt példány feltámad, majd megérkezik a bosszúszomjas családja is, akik módszeresen mészárolnak le mindenkit, aki beszennyezte a tiszta lényt. Márpedig a Leopold család szügyig süllyedt a fertőben: nemcsak az egyszarvú vérét csapolták le, de akadt, aki a szarvát ledarálva kokainként szippantotta azt fel, vagy épp steaket süttetett a húsából.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
