Túl sokat akar ez a film, nem is jön be neki

Mikrofilm

A Magyarországon forgatott Egy unikornis halála egyszerre szeretne kíméletlen kapitalizmuskritika, elszállt vígjáték és horrorba hajló szörnyfilm lenni. Ennyi mindenre azonban még egy olyan lény sem képes, mint az egyszarvú.

Ahhoz képest, hogy az unikornisok évezredek óta izgatják az emberek fantáziáját, meglepően kevés film foglalkozott eddig velük. Pedig már körülbelül Kr. e. 2000 évvel feltűntek ilyen ábrázolások az Indus-völgyi civilizációnál, az ókori írók közül pedig Arisztotelész, vagy épp idősebb Plinius is megemlítette őket. Az egyszarvúak nemcsak ritkán tűnnek fel filmekben, de meglepően egyhangúan is ábrázolják őket: általában a romlatlan, ártatlan természetet, az ősi környezetet képviselik. Gondoljunk csak a Ridley Scott-féle 1985-ös Legenda kezdetére, amelyben az unikornismítosz szinte minden eleme benne van a csillogó szőrtől kezdve a vidám vágtatásig.

Vagy ott van a Harry Potter és a bölcsek köve, melyben a még testet nem öltött Voldemort unikornisvérrel igyekszik életben maradni. „Szörnyű gaztett lemészárolni egy unikornist. Csak az tesz ilyet, akinek nincs vesztenivalója. Az egyszarvú vére életben tartja a halandót, bármily gyenge, de szörnyű áron. Aki megöl egy tiszta és védtelen lényt, hogy ő maga megmeneküljön, arra átok sújtotta, félélet vár, attól a pillanattól fogva, hogy az egyszarvú vére az ajkához ér” – magyarázza Harrynek Firenze, a kentaur.

Alex Scharfman filmje ezekre az unikornissal kapcsolatos asszociációkra játszik rá, miközben igyekszik valami újat és meglepőt húzni: úgy mutatja be a mitikus lényt, ahogy korábban nem láthattuk. A történet szerint Elliot Kintner (Paul Rudd) és tinédzserkorú lánya, Ridley (Jenna Ortega) üzleti ügyben utaznak előbbi főnöke, a gazdag Leopoldék hegyi birtokára. A férfi még mindig felesége, míg a lány anyja elvesztését gyászolja, de ezen felül sem jönnek ki túl jól egymással; Ridley-nek például egy porcikája sem kívánja a vidéki kiruccanást. Az autóval hirtelen elcsapnak valakit – vagy valamit. A furcsa lény egy egyszarvú, amiről azt hiszik, már elpusztult, így bepakolják a csomagtartóba, majd folytatják útjukat. Az unikornis ráfröccsenő vére azonban elmulasztja Ridley pattanásait. Aztán hamar kiderül, hogy ettől sokkal többre is képes. Meggyógyítja például a rákban szenvedő Odell Leopoldot, de amint arra Firenze is rámutatott a Harry Potterben, ennek hatalmas ára van. Az Egy unikornis halála ezen a ponton vált át feketekomédiából szörnyfilmbe: a kimúltnak hitt példány feltámad, majd megérkezik a bosszúszomjas családja is, akik módszeresen mészárolnak le mindenkit, aki beszennyezte a tiszta lényt. Márpedig a Leopold család szügyig süllyedt a fertőben: nemcsak az egyszarvú vérét csapolták le, de akadt, aki a szarvát ledarálva kokainként szippantotta azt fel, vagy épp steaket süttetett a húsából.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.