A szerk.
A szerk.
Szputnyikon Putyinhoz
Február elsején Magyarország miniszterelnöke Moszkvában vizitál Putyin elnök úrnál. Szijjártó Péter a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott nyilatkozata szerint négy témát fognak érinteni.
MaNcs 34. évf. 04. sz. (2022-01-27)
Február elsején Magyarország miniszterelnöke Moszkvában vizitál Putyin elnök úrnál. Szijjártó Péter a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott nyilatkozata szerint négy témát fognak érinteni.
Adott a kultúra testinek rendesen Magyarország a múlt héten. Mondjuk, szombaton könnyű volt, hisz a Magyar Zene Házának nevezett létesítmény – legyen ma bármilyen is – eleve bűnben fogant, az átadásán történtek tehát csupán a NER rendes üzletmenetének képezték a méltó részét.
Kola József (1900–1967) méltatlanul elfelejtett alakja a magyar könnyűzenének, pedig tíz operettet és több mint kétszáz dalt írt, egyebek mellett az Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát című örökzöldet.
Mennyit ér egy magyar élet? A jelek szerint nem túl sokat. Rongyos 20 ezer eurónál mindenképpen kevesebbet. Ezt később levezetem, de előbb jöjjön az apropó.
A 91-esen nyugodtan elalhatok (Györe Balázs)
Nincs alvás! Pompásan buszozunk (Garaczi László)
A tavaly év végén nyilvánosságra került ügy, amely az igazságszolgáltatás felső szeletét érinti, leginkább a NER kontraszelekciós káderpolitikájáról árulkodik. Ligeti Miklós szerint a véletlennek is nagy szerepe volt abban, hogy az Igazságügyi Minisztérium államtitkárát is elérte a nyomozás.
„Zöldmezős” bankból részben állami tőkeemelésekkel erősödött meg, majd a vállalati hitelezéssel a NER-közeli üzletekbe is beírta a nevét a Gránit Bank, Tiborcz István új szerzeménye.
Duplájára emelnék a családi pótlékot, munkaviszonyként ismernék el az otthonápolást, leállítanák a kilakoltatásokat, bérlakásokat építtetnének. Egyebek közt ezeket ígéri az ellenzék szociális programja. Mi az, amit megtartanának a jelenlegi rendszerből és mi az, amit az első nap megváltoztatnának?
„A piaci rendellenességek káros hatásainak megelőzése érdekében” több élelmiszer árát február 1-jétől három hónapra maximálta a kormány. A rendelet kimondja, hogy ez idő alatt a kiskereskedők nem adhatják drágábban a tej, a liszt, az étolaj, a cukor, a sertéscomb és a csirkemell (meg a far-hát) bizonyos fajtáit annál, mint 2021. október 15-én. A „főkereskedőt” arról kérdeztük, miként érinti ez a kis- és nagyboltosokat.
„Mi az a Pegasus”? – kérdezte december végén csodálkozva egy magas rangú lengyel kormánytisztviselő. „Természetes, hogy használjuk a bűnözők ellen – mondta alig pár nappal később egy még magasabb rangú kollégája –, de az hülyeség, hogy politikusokat hallgattunk volna le.” Hetek óta folyik a hárítás, ködösítés, de nem veszett el a remény arra, hogy minden kiderüljön.
A könyv felépítése követi a szerző eddigi könyveinek logikáját. Most két barátnő levelezése adja a történet gerincét, a róluk szóló részekkel váltakozva látjuk az egymásnak szánt soraikat. Egymás tükrei ezek az írások, amikor a „valóság” és a leképzett valóság között támad feszültség.
„Fölléptél. Ez engem megujit, / Hogy a sorompók közt ketten állunk. / Most, barátom, küzdjünk, hadd legyen / Győzedelmünk vagy vitéz halálunk!” Ezzel a szakasszal zárta Egy fiatal íróhoz című 1845-ös versét Petőfi Sándor, s a beazonosítható címzett, Jókai Mór (azaz akkor még Jókay Móric) voltaképpen azóta is ott áll hajdani pápai diáktársa mellett.
A Covid-időszak fotós szenzációja volt az eleddig ismeretlen, 19. század közepi New York-i fotográfus, Shimmel Zohar hagyatékát a San Franciscó-i Contemporary Jewish Museumban bemutató tavalyi kiállítás. A hozzá készült 30×37 centiméter méretű, három és fél kilós, műnyomó papírra nyomtatott album telis-tele egész oldalas, szépiabarna színben tartott álomszép fotókkal, rögtön világossá is teszi, hogy miért beszéltek szenzációról.
Elsőre nehéz hová tenni a Netflix különös stop-motion animációját. Az ír Enda Walsh forgatókönyve alapján készült háromfelvonásos rémálom erősen rétegfilmnek tetszik a megszokott egyszeri fogyasztásra szánt Netflix-felhozatalban. A film főszereplője egy ház, mely titokzatos módon különböző korokban tűnik fel, hogy pokollá tegye lakói életét.
Apából alig, ám anyából sokféle van Almodóvar új filmjében.
Több mint harminc év is eltelt Szinyei utolsó életmű-kiállítása óta. Az új kutatási eredmények, eddig lappangó művek, a korábbiaktól akár gyökeresen is eltérő értelmezések miatt megkerülhetetlenné vált egy új összegző tárlat, amelyet eredetileg 2020-ra, a művész születésének 175. és halálának 100. évfordulójára időzítettek.
A minap elindult Sportrádió első néhány perce hűen tükrözi a magyar rádiós szcéna mentális állapotát. Harsányi Leventét, miután a „megújuló” Petőfi rádióból kiakolbólították, kis híján mártírként siratták el. Ugyanő a Himnusz alatt most úgy feszített új munkahelyének nyitóünnepségén, mint pók a lucernásban.
Az előadás Sidney Lumet 1976-os (hozzánk 1980-ban eljutó), azonos című filmje nyomán készült. Az Oscar-díjakkal dúsan dekorált filmet Lee Hall tette színpadra 2017-ben, s most ezt az adaptációt használja Puskás Tamás rendezése is.
„A mester úgy beszélt, mint egy fizikatanár, ez érthetően bosszantotta a zenetudóst, aki amúgy is kevés híján matematikus lett. Ekkor tettre szánta el magát ő, és teljes testével átölelte a lámpa hosszú vasát, s elébb együtt remegett emevvel, hogy aztán egyre kevésbé mozduljanak, és hogy ő majd mozdulatlanul ziháljon. »Talán… talán a széllökésektől…« András kapitány szeretettel csóválta szép gótikus fejét, kezét a mester vállára tette: »De segg vagy!« Pardon.”
Esterházy Péter: Termelési regény
Többévnyi kihagyás után tért vissza a zenéléshez Barkóczi Noémi, az év végén megjelent Dolgom volt 2021 egyik legerősebb magyar lemeze lett. Hétköznapi szituációkból kiindulva énekel generációs érzéseket, és arról is van mondanivalója, hogy milyen manapság introvertált nőként zenélni.
Fekete-Kovács Kornél trombitaművész, zeneszerző, a Modern Art Orchestra (MAO) művészeti vezetője
Klasszikus filmes polihisztor volt, aki az ízlését még filmkritikusként csiszolgatta, de végül elkerülhetetlenül beszippantotta a filmcsinálás. Karrierjében különös módon keveredett a szent és a profán: végig megmaradt a filmelmélet és a filmtörténet iránti vonzalma, pályáját az amerikai film második aranykorában kezdte, mely adós volt az európai újhullámoknak.
Amikor Sztupa és Troché Amszterdamból Valenciába repültek, minden simán indult.
2018-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, majd azonnal a Radnóti Színházhoz szerződött, de két év után továbblépett. Jelenleg drámapedagógusként dolgozik, és tető alá hozott egy monodrámát 1 V 1 címmel arról, hogyan vált középiskolás korában egy rasszista csoport hangadójává.
A szótárszerkesztők köztünk élnek, a világra jönnek, szótárt szerkesztenek, majd távoznak közülünk, ám munkásságukról csak ritkán emlékezik meg Hollywood.
Fesztbaum Béla a zenés színházi estek specialistája, készített már darabot Seress Rezső dalaiból, Kosztolányi írásaiból, és alapító tagja a GRUND nevű vígszínházi zenekarnak is.
Xavier le Roy francia koreográfus a vezénylés lehetséges formáira írt önálló koreográfiát.
Majd’ öt évtizedet felölelő karrierje során Elvis Costello elképesztő termékenyen dolgozott.
1990-ben a kor népszerű írója, Gabriel Matzneff (a Beleegyezés G.-je) egy irodalmi tévéműsorban beszélt új könyvéről, amelyben fiatal lányokkal folytatott szexuális kalandjait részletezte.
A szegedi Maty-éri víztározóra az idén éves engedélyből csak olyat lehet váltani 20 ezer forintért, amelynek birtokában is vissza kell engedni az összes kifogott őshonos halat. Tavaly a 32 ezer forintos jeggyel még haza lehetett vinni 40 darab pontyot. A horgászok aláírást gyűjtenek, de hiába, mert üzlet abban van, ha a hal életben marad és óriásira hízik.
Felakasztotta, elvágta a torkát, autója mögött vontatta. Köztünk élő emberek követnek el ilyen és ehhez hasonló bűncselekményeket – állatok ellen. A közvélemény felháborodással fogadja a nyilvánosságra jutó eseteket, a szigorú büntetések azonban rendre elmaradnak, pedig szakértők szerint, aki állatot kínoz, az később embert is bántani fog.
Már nemcsak az ajtón bekopogó „unokázós” csalóktól, hanem az online átverésektől is féltenünk kell a nagyszülőket. Egyre több idős ember használja rendszeresen az internetet, a netes biztonsággal kapcsolatos edukációból mégis rendre kimaradnak.