Kezében korsónak is méretes pohár, benne vörösbor, a szeme csordultig tele a depresszió életunt könnyeivel. Unalmában/bánatában felfedez valamit a szomszédban, ami lehet, hogy mégsem az, aminek látszik, ám az biztos, hogy több, mint a semmi. Kertvárosi környéken járunk, ahol az idilli kerítések gazdagságot és szörnyű titkokat rejtenek.
A premissza minden második puha borítású („Bestseller!; „Világsiker!”) krimiben, s a belőlük fabrikált felemás adaptációkban ugyanúgy folytatódik: szerelmi csalódás vagy családi tragédia flashbackjei, a rejtélyek fokozódnak, hősünk tekintélye, magánélete és kinézete leépül. Aki már első pillanatra gyanús, az természetesen ártatlan, míg a legártatlanabb képűről kiderül, hogy pszichopata gyilkos. Vérgőzös finálé, majd napsütéses újrakezdés, ami egy apró ablakot mindig nyitva hagy a folytatás(ok) számára.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
