Zene

Nem igazán értem Paul McCartneyt: mintha a szólólemezeivel gátlásos volna, a koncertjein főleg a Beatles- és a Wings-korabeli számait játssza. A Beatles még csak oké, annak én sem tudnék ellenállni, de azért a Wingsnél súlyosabb ügyeket is elkövetett a későbbiekben.

visszhang

Hogyha újra megkérdeznék tőlem, mi szeretnék lenni, ha nagy leszek, azt válaszolnám: élő legenda.

Emlékeznek még Steve Coogan nevére? Ugye, nem? Pedig nem is olyan régen lépett fel nálunk, tavaly tán. Mindenesetre Verne híres művének utolsó általam ismert adaptációja 2004-es keltezésű, ő játszotta benne Phileas Foggot.

Ha jól számoltam, harminc művész hatvan munkáján keresztül ismerkedhetünk a 20. századi mexikói festészet ötven évével; a kiállítás a húszas évek közepe és a hetvenes évek eleje közötti periódus keresztmetszetét igyekszik feltárni.

Riasztó a hűvössége már a kiállítás címének is: kinek ügye, vonzalma bármiféle kőzet, hacsak nem a mindenféle csillámló ásványok, földmélyi titkok rajongóinak - furcsállkodni rideg szenvedélyükön távol álljon tőlünk.

Lemegyek alfába. Egy belvárosi könyvesbolt polcrendszere előtt állok, fölöttem a felirat: "vers". Élő és holt költők nevei cikáznak fáradt szemem előtt. Úristen, több ezer vers van ezekben a könyvekben. Reménytelen.

Sokat köszönhetünk Sahriár király valahai kikapós feleségének: Sehrezádot, az Ezeregyéjszaka meséit - és most Kárpáti Péter darabját is, amely az Első éjszaka avagy utolsó címet viseli.

visszhang

A skót Franz Ferdinand alig több mint egy évvel első albumuk megjelenése után máris előállt a következővel.

VillanynarancsFilm Meghökkentem, és így fog járni az is, aki Az utolsó blues, A brooklyni testvér és/vagy A skorpió megeszi az ikreket... alapján alkotott magának képet Gárdos Péterről.

Lassan tizenöt éves lehet már ez a sorozat: egyik, ha nem az első kötetének, Bodor Ferenc Pesti presszók című munkájának poétikus darabjai itt, a Narancsban jelentek meg először.

A filozófiatörténet és a klasszika-filológia egybehangzó véleménye szerint az athéni Szókratész nem volt különösebben szenvedelmes természetjáró, s önszántából nem egykönnyen hagyta el szülővárosa belterületét.

Hogy a dal írja-e költőjét vagy a költő a dalát, hogy a festmény teremti-e festőjét vagy a festő festményét, nem tudom; az azonban nyilvánvaló, hogy önarcképeivel Moizer Zsuzsa önmagát igyekszik megalkotni (a szó szoros, nem pedig bombasztikusra koptatott értelmében) folyamatosan, a legvégzetesebben lírai módon.