Bulgária jövőre bevezetné az eurót, de ennek közel sem örül mindenki

Külpol

Óriási közös boldogságnak tűnik az euró bevezetésének híre, de Bulgáriában több tüntetést is szerveztek a pénznem bevezetése ellen, melyeket még az elnök is támogat. A tiltakozások erejét csak növeli, hogy a kormány el sem akarja magyarázni, miért lenne jó az euró. 

Bár a Fidesz mostanra tulajdonképpen nyíltan elkezdte elutasítani Magyarország eurózónához való csatlakozását, a magyarok jelentős része szerint az euró bevezetése nálunk még mindig valamiféle megvalósult álom lenne. A Medián közvélemény-kutatásának adatai szerint még a fideszesek kétharmada is EU-párti, az euró pedig továbbra is a boldog nyugati világ jelképe, ahova a legtöbben tartozni akarnak – valószínűleg nem függetlenül a most már évek óta stabilan tragikusan teljesítő forinttól, aminek köszönhetően magyarként már a környező országokban sem érezhetjük magunkat gazdagnak.

Innen nézve talán meglepő is lehet, hogy az aktuális bezzegország Bulgáriában közel sem teljes a közös öröm az euró bevezetése miatt, ami a jelenlegi állás szerint jövőre történik meg, ezzel végre értelmet adva az eurókon található cirill betűs feliratoknak is.

 
Tüntetés az euró bevezetése ellen Szófiában június 4-én
Fotó: Vaszil Donev / MTI

Az elmúlt hetekben több mint száz euróellenes tüntetést tartottak az országban, hogy a januárban hivatalba lépett új bolgár kormány tegyen le az euróövezeti terveiről és tartsa meg a bolgár levát. A tüntetéseket a Vazrazhdane (Újjáéledés) névre hallgató szélsőjobboldali párt szervezte, ami brüsszeli diktatúrát és nyugati imperializmust emlegetett, Szófiában pedig szép tömeg gyűlt össze a hívásukra az Elnöki Hivatal előtt. A beszámolók szerint a többség kevésbé világnézeti okok miatt csatlakozott: azt gondolják, az euró bevezetése drágulást hozna, az uniós szinten alacsony életszínvonalon élő bolgárok pedig nem bírnák azt el.

Az egészet egyszerű lenne egy klasszikus szélsőjobboldali és oroszpárti társaság – a Vazrazhdane a szokásos homofób, rasszista és oltásellenes toposzokban utazik, a tüntetők orosz zászlókat lengetve torlaszolták el Szófia központját órákra – megmozdulásának látni, valójában azonban a teljes nyugatellenes, divatosabb nevén euroszkeptikus közeg gyűlt össze itt. Az ország nacionalista pártjai ritkán hangolják össze ennyire a tevékenységüket.

A Vazrazhdane nem is csinál belőle titkot, kikkel szimpatizál: vezetőjük, Kosztadin Kosztadinov nemcsak ott volt május 9-én Moszkvában a győzelemnapi katonai parádén, de a párt hivatalosan is együttműködést kötött azzal az Egységes Oroszország párttal, amelynek megalakulása óta nincs más feladata, mint Vlagyimir Putyin feltétlen támogatása. Közben Bulgária harmadik legerősebb pártjáról beszélünk, 2021-es megalakulása óta a Vazrazhdane folyamatosan egyre népszerűbb, tavaly már 13,4 százalékot értek el. Az Európai Parlamentben a német szélsőjobboldali AfD vezette Szuverén Nemzetek Európája frakcióban ülnek, amelyben egyébként a Mi Hazánk is.

A nagyobb probléma az, hogy Bulgáriában a többi párt sem egységes az euró bevezetésének kérdésében: a szinte évente változó bolgár kormány nagypártja, a jobbközép GERB egy meglehetősen ingatag koalícióban van a nacionalista húrokat pengető, de kifejezetten atlantista ITN-nel és az euróövezeti csatlakozást többször is bíráló Bolgár Szocialista Párttal, amelyet bátran lehet közepesen Kreml-pártinak nevezni. A kormánykoalíció eddig csendben nézte, ahogy az országot elöntötték az euró bevezetésével kapcsolatos hol valódi, hol teljesen kamu hírek és félelmek, és semmiféle tájékoztató kampányba nem kezdett a bevezetésről. 

Emellett pedig az elnöki hivatalból is látványosan az eurót ellenző hangok érkeznek: Rumen Radev elnök május közepén népszavazást javasolt a pénznem bevezetéséről. „A kormányzat részéről nincsenek meggyőző intézkedések a polgárok vásárlóerejének és a gazdaság versenyképességének biztosítására, ami aggodalmat kelt a lakosságban. A demokrácia alapelveit tiszteletben kell tartani, és a kritikusan alacsony legitimitással rendelkező intézmények nem hozhatnak döntéseket az ország jövőjéről anélkül, hogy meghallgatnák a polgárokat” – jelentette ki Radev.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.