Magyarnarancs.hu: „(...) Miskolcon, a Petőfi moziba, ahol ha az első három sorban ültél, akkor tetves lettél a film végére. (...) Ott csak a »dakoták« ültek, és ott mindenki tetűs volt, ilyen egyszerű” – mondta Aranyosi Péter humorista pár héttel ezelőtt a Partizán adásában. Kijelentésével több roma szervezetet megbotránkoztatott, köztük az 1 Magyarország Egyesületet is. Közleményükben megjegyezték, hogy erre Gulyás Márton műsorvezető egyetlen szóval sem reagált. Mi lett volna a helyes reakció a részéről?
Rácz Béla: Minden olyan nyilatkozatra reagálni kell, ami a nyilvánosságban elhangzik, és sérti bármilyen kisebbség vagy társadalmi csoport méltóságát. Az újságíró dolga, hogy kérdezzen, és objektíven álljon az interjúalanyhoz. De az ilyen esetekben ezt mindenképpen meg kell tenni. A jó reakció talán azt lett volna, ha belekérdez: „Mit ért ez alatt?” Egy szubjektív helyreigazítás is elfért volna: „Nem gondolja, hogy ez a burkolt cigányozás sértheti a cigányság méltóságát?” Ha ezt megtette volna, akkor most arról beszélnénk, hogy milyen bátor és milyen helyesen járt el. Javasolnám neki, hogy biztosítson lehetőséget egy roma személynek, hogy ezt kibeszélhessék. (Gulyás Márton főszerkesztő egy héttel a műsor után a saját Facebook-oldalán elismerte, hogy hibázott – B. M.)
Magyarnarancs.hu: Pár éve volt egy hasonló eset egy másik humoristával, Kiss Ádámmal. Elmondta egyik cigányokról szóló viccét, ami az előadásában is szerepelt. Gulyás Márton szerint méltánytalan volt a poén. Adódik a kérdés: lehet-e ma „viccelődni” a cigányokkal Magyarországon?
RB: Szerintem akkor jó egy vicc, ha azon közösen tudunk nevetni. Ha valakin nevetünk, akkor az bántó. Idehoznám Lakatos László roma származású humoristát, aki hozzányúl ehhez a témához, sőt, ez a legfőbb keretrendszere. Ő meg tudja tartani a méltóságát a roma közösségnek. A cigányviccek nagy része kirekesztő, épít a sztereotípiákra. Ha ezek úgy lennének eladva, hogy mindannyian tudunk rajta nevetni, akkor azzal nem lenne gond – de nem ez a jellemző. Amennyiben az állam vagy akár a társadalom részéről egy erősebb fellépés mutatkozna meg a cigányozások ellen, akkor a poénok is jobban elférhetnének.
Magyarnarancs.hu: A Partizánnak ön is adott egy interjút, romakérdések voltak terítéken. Egy ponton úgy tűnt, hogy zavarja a kontextus, vagyis hogy a beszélgetés során a romák és a nem romák külön csoportok tagjaiként voltak kezelve. Szóvá tette, hogy a hazai cigányok is magyar állampolgárok. Mire kellene odafigyelnie az elfogadó, nem roma társadalom tagjainak, hogy a megfelelő minőségben beszéljenek a cigányságról?
RB: Azt éreztem, hogy megint van egy vonal, mintha mi, romák nem a magyar társadalom részei lennénk, hanem a tipikus keretezés működik. Ha a közös dolgainkról beszélünk, nem elválasztani, hanem összehozni célszerű minket. A kolléga a műsor után odajött hozzám, és megköszönte a korrekciót. Egyes társadalmi ügyek romákat hatványozottabban érintenek, de amikor etnicizálunk egy kérdéskört, akkor kialakul egyfajta felé-alá viszonyrendszer. Így viszont nem születek megoldások.
Magyarnarancs.hu: Az elmúlt évben több riportot készítettünk mélyszegénységben élők körében. Legjobb tudásunk szerint az emberi méltóság tiszteletben tartása és a túlzások elkerülése mellett szerettük volna bemutatni a valóságot. Mégis, kaptunk olyan kritikát, hogy csak az előítéleteket mélyítettük. Hogyan lehet ezekről az állapotokról méltányosan beszámolni?
RB: Fontos, hogy ez képileg miképpen van ábrázolva. Tipikus fotóelemek a nyomor, a piszok, az igénytelenség. Nem mondom, hogy ez nem része, de a szegénység nem csak ilyen. Sokfajta arca van: egy anya, ahogyan szereti a gyerekét. Egy család, ahogyan küzd nap, mint nap. És láttatni kell a szegregátumok létezésének hátterét: a kirekesztést a rendszer konzerválja. A telepeket bulvár megközelítésből szemléltetik, ugyanis ezt lehet eladni. A szenzációt. A másik véglet, amikor a kirívó példákat, a több diplomás, például orvos romákat mutatják be. Ez kontraproduktív, mert azt mutatja, hogy ha neki sikerült, akkor a többinek miért nem.
A hétköznapi emberek láthatatlanok a társadalom számára. Nem illeszkednek bele a magyarországi cigány képbe. A munkásemberek, akik a gyárban dolgoznak. Akik az Alföldön a paradicsomot, a Tokajban a szőlőt szedik. Budapesten számos olyan intézmény van, amit romák építettek vagy újítottak fel. Az én családomban is van sok ilyen történet.
Ezek megmutatása két dolgot szolgálna: bizonyítaná, hogy mi is építjük a hazát. Másfelől a „cigánykonstrukció” kibővülhetne a munkás- és polgári osztályokkal.
Magyarnarancs.hu: Az 1 Magyarország Egyesületnek a közelmúltban jelent meg a Roma polgárosodás Nógrádmegyerben című kötete. A könyv ezt a célt szolgálja?
RB: Részben a felmenőim, nagyapáim története van feldolgozva benne. Azt mutatja meg, hogy munkásemberek szervezték meg magukat és érték el azt, amit: polgárosodtak. Egy ember, az apai nagyapám bátya, idősebb Rácz Béla kezdeményezte, de egy közösség valósította meg. Ő alapította a kisipari termelőszövetkezetet, de egyedül nem sikerült volna neki. A könyv kapaszkodó lehet ahhoz, hogy hogyan közelítsünk meg egy ilyen történetet, amiből biztosan van minden településen.
Magyarnarancs.hu: A kereskedelmi csatornák mennyit ártanak a romák megítélésében?
RB: Sokat. Kiszolgálják azt a konstrukciót, amiről az imént beszéltem. A roma ember vagy nagyon jól zenél, vagy egy olyan humor tárgya, mint amiben Győzikét láthattuk megannyiszor. Nevet rajta a többség, de mi nem tudunk.
Magyarnarancs.hu: A közösségi médiában terjed a gyűlöletbeszéd is: felhasználók azt terjesztették, hogy június 1-jén „cigányirtás” veszi kezdetét. A rendőrség eljárást indított. Kik csinálják ezt?
RB: Újfasiszták. Arcukat vállalva közlik, hogy itt az ideje kiírtani a cigányokat. Talán a Mi Hazánk szatelitszervezeteihez vagy a szurkolói közösségekhez köthetőek. Egyre erősebben halljuk a futballmecseken a cigányozást, amire semmilyen reakció nem érkezik sem a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), sem a Belügyminisztérium (BM), sem pedig a rendőrség részéről. Emiatt nyílt levelet írtunk: új hír, hogy az MLSZ válaszolt, hamarosan megejtünk egy találkozót. De a BM-től semmilyen visszajelzés nem történt, mi viszont ezt nem tudjuk szó nélkül hagyni.
Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős államtitkár beszélt a nagyobb klubokkal, de hogy ott milyen egyeztetések történtek, nem tudjuk. Az MLSZ-nek nagy felelőssége van, de a legnagyobb a rendőrségé: megtörtént, hogy egy mérkőzés előtt vonultak az ultrák, amit megláttak ott élő roma emberek is. A rendőrök pedig nem a szurkolókat, hanem a cigányokat igazoltatták, egyiküket meg is bilincselték.
Magyarnarancs.hu: A hatalom a mostani kiélezett politikai helyzetben nem fogja megtenni, hogy bünteti a szélsőjobboldali köröket, mert szüksége van a szavazataikra.
RB: Ebben is van nemzeti konszenzus: aki a romák védelmében lép fel, az szavazatokat veszít. Noha a cigányok voksaira a Fidesz is épít.
Magyarnarancs.hu: A 2008-09-es romagyilkosságok fővárosi emlékezetpolitikájának kialakításában is részt vett. Vészjósló időket élünk?
RB: Nem szeretjük ezt a szóhasználatot, mert úgy hangzik, mintha roma emberek követték volna el a gyilkosságokat. Mi azt használjuk, hogy a romák ellen elkövetett sorozatgyilkosságok. Akkoriban gazdasági válság volt, a szélsőségek megerősödtek. A Jobbik megtalálta magának a cigányellenesség témáját, politikai tőkévé konvergálta. Dehumanizáltak bennünket – és minden a szavakkal kezdődik. Ez a közbeszéd most a Mi Hazánknál csúcsosodik ki. Egyfajta szalonrasszista, burkolt hozzáállást jelenítenek meg. Szervezik a vonulásokat, valamint a rendőrség helyében fellépve „szolgáltatnak igazságot” és találnak támogatókat.
Magyarnarancs.hu: A Fidesznek is vannak cigányellenesnek értelmezhető intézkedései, mint amilyen a „kitiltási törvény”, vagy a dizájnerdrogok elleni hajtóvadászat.
RB: Az ún. helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet azt mutatja, hogy kétfajta Magyarországban gondolkodnak. Sok olyan település van, ahol nincsenek roma lakosok, és nem szeretnék, hogy az ingatlanárak lemenjenek, a „békés” életüket „veszélyeztessék” a cigány beköltözők. A törvény ellene megy annak az alapjognak, hogy te bárhol vásárolhass ingatlant. Kirekesztenek embereket.
Ez egy fasiszta törvénytervezet, nincs mellébeszélés.
Ami a hajtóvadászatot illeti: Orbán Viktor elment egy roma többségű településre, a dizájnerdrogokat a cigányokhoz kötötte. Az üzenet: a romákkal van baj, ők csinálják. Miközben ez nincs így. A szegregátumokban élőket érinti leginkább, akik nem csak cigányok, nem lehet etnicizálni. Sajnos nagyon jól használta a miniszterelnök a témát. A rendőrségi fellépés a dílerek ellen eszköz, de nem fogja megoldani a problémát, ha nincs ellátórendszer, prevenció, a leszokás segítése.
Magyarnarancs: a Fidesz számára a gyűlöletpolitika hatalomtechnikai eszköz. Számít rá, hogy a mostani kiélezett helyzetben további hergelés történik a cigányság ellen?
RB: Biztos. A kormány legfőbb eszköze az ellenségképzés. Ezáltal uralja a közbeszédet és kiszolgálja a társadalmi igényeket azon szavazói csoportok irányába, ahonnan támogatást remél. Benne van, hogy még durvább intézkedések, megszólalások lesznek, minél inkább éleződik a verseny. Kellenek majd az új, drasztikusabb témák, ami a romákat is érinteni fogja. De ez már elindult az „önazonossági” törvénytervezettel. Lehet, a Fidesz törvényi szinten marad, a piszkos munkát pedig kiszervezi a Mi Hazánknak. Nem sok jóra számítok.
De beszélek sok cigány emberrel, és nem csak értelmiségiekkel, hanem munkásokkal, akik már látják, hogy ez a kormány hazudik.
Magyarnarancs.hu: Elveszítheti a cigány szavazókat a Fidesz?
RB: Egy részüket. A függőségi viszonyrendszer – közmunka, propaganda – egyben tartja a tábort, de már az ebbe szorultak is értik, mi a probléma. Kiszolgáltatottak, nem biztos, hogy mernek lépni. De a középosztálynál, ahol nincs függőség, el tudok képzelni átrendeződést.
Magyarnarancs.hu: Hol helyezkedik el Sztojka Attila ebben a keretrendszerben?
RB: Nagyon centralizált politikai erőtérnek a tagja, megvannak a keretei. Ez nem mentesíti attól, hogy megszólal-e egyes ügyekben, vagy sem. De látok szintlépést a Farkas Flóriánhoz képest. Felkészült politikus, aki elért dolgokat, de a párbeszéd ellenőrzött.
Magyarnarancs.hu: Sztojka Attilát a róla kiszivárgott hangfelvételek miatt ismerhette meg az ország még 2022-ben: ezeken azt hallható, hogy kormánybiztosként „lehetőségeket” kínált olyan országos roma önkormányzati képviselőknek, akik hajlandóak együttműködni vele.
RB: Nagyon rosszul néz ki, hogy már az első pillanattól kezdve nem volt meg a bizalmi légkör, hanem fúrni kezdték. De ami ott elhangzott, hogy a képviselőket lehallgatták, nagyon problematikus. Erőből, pozícióból beszélt, rendszabályozni akart. Azonban ezt sem szabad pusztán roma szemmel nézni: mutatja azt a politikusi attitűdöt, ami Magyarországon van, hogy mik a játékszabályok. A romáknak azt üzente, hogy centrális erőteret akarunk építeni, de nem a cigányok érdekében, hanem a Fideszért. Pártfegyelemszerű rendrakásra kaphatott utasítást, ezért járhat a mandátuma.
Magyarnarancs.hu: A kormánynak van egy másik fontos szereplője, aki érintett a területen: Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos koordinálja a több tízmilliárdból működő Felzárkózó Települések (FeTe) programot. Nemrégiben volt egy nyilvános rendezvény Nyírpilisen, ahová önt is elhívták.
RB: Az Európai Bizottságnak és nekünk, civileknek köszönhető, hogy ott lehetünk egyes egyeztetési fórumokon. A FeTe egyik albizottságában helyet foglalhatunk, véleményezhetjük a folyamatokat. A program azt hivatott biztosítani, hogy a legszegényebb településeken élők életét segítse, amire vannak jó példák, de nem tudja kiváltani az állami jelenlét hiányát. Az állam lemondott ezekről a településekről, a FeTe nekem így nagyon kevés, még akkor is, ha milliárdokról van szó. A Magyar Máltai Szeretetszolgálatra és más egyházi szervezetekre rábízni, hogy lássa el az állam szerepét, téves elgondolás.
Nem mondhatunk le emberekről, azért mert szegények.
Magyarnarancs.hu: A közelmúltban a Tisza szervezett egy roma fórumot, ahová önt is elhívták. Próbálják elérni a mélyszegénységben élőket, valamint a cigányságot. Ugyanakkor Magyar Péter is a NER része volt 14 éven keresztül: el tudja neki hinni, hogy változást akar hozni?
RB: Nem egy személyben gondolkodom, hanem politikai közösségben. Magyar Péter még csak most tanulja a romákkal kapcsolatos társadalmi kérdéseket. Azt látom, hogy van benne nyitottság. Bódis Krisztát kérte fel, hogy kezdjen el konzultációt, programalkotást. Ha ezt komolyan gondolják, akkor létrejöhet egy olyan elköteleződés, ami a közösséget edukálhatja. A kérdés, hogy ezzel megelégszik, vagy amikor hatalomra kerül, akkor törvénykezési, szakpolitikai szinten is lesznek intézkedések.
Magyarnarancs.hu: Ön lenne tiszás jelölt mondjuk Nógrád megyében?
RB: Biztos, hogy nem körzetben induló jelöltnek képzelném el magam, ha egyáltalán. 1999-től Budapesten élek, de a civil munkám nem itt, hanem közpolitikai szinten szignifikáns, nincs beágyazottságom. Hogy legyenek roma jelöltjei a Tiszának, az egyik legfontosabb célkitűzésem, erre vonatkozóan adtam jelzéseket Bódis Krisztának. De ne díszcigányként, hanem adott területhez értő emberként! Ha oda elér a közös gondolkodás, akkor én is elgondolkodnék rajta. Nagyon sok mindennek kellene ehhez teljesülnie, könnyen nem adom a tudásom, szívem, lelkem.
Magyarnarancs.hu: Az ún „átláthatósági” törvény hogyan érintheti a roma és pro-roma szervezeteket?
RB: A méreg ott van a mindennapokban, elveszi a fókuszt a napi teendőkről. Ezzel már elérték a céljukat. Nem tudjuk, mit fog okozni, készülünk a legrosszabbra. Átláthatóan működünk, nem fognak nálunk problémát találni. Sokkan nagyobb aggodalommal tölt el, hogy a civil szféra és a független sajtó helyzetbe hozása a demokratikus berendezkedésünk legsötétebb napjait hozta el. És mi jön ez után? El tudom képzelni, hogy a törvény egyfajta teszt lesz, ami megágyaz a Tisza ellehetetlenítésének. Ha csendben vagyunk, akkor súlyosabbakat is átvihetnek.
